Továbbra is tömegek érkeznek Európába illegálisan. Mi sem példázza jobban a helyzetet, mint az olaszországi Lampedusa szigete, amely a mediterrán ország és Tunézia között helyezkedik el, ezáltal pedig ideális célpont az illegális bevándorlóknak. Volt olyan nap, amikor annyi migráns kötött ki partjainál, mint a sziget lakosságának összessége. Ez a tény, valamint Ursula von der Leyen és Giorgia Meloni közös látogatása alátámasztja a helyzet súlyosságát, azonban kérdéses, hogy az egyik kulcsfontosságú EU-s szerv vezetője tényleg segítő kezet nyújt-e Olaszországnak, vagy az általa javasolt megoldás csak tovább ront a térség, és azzal együtt egész Európa helyzetén?
Szeptember 13-án tartotta évértékelőjét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, melyben a Green Dealen, illetve a háborún és a gazdasági helyzeten kívül a migráció is említésre került, elsősorban az emberkereskedelem, illetve az új migrációs és menekültügyi paktum kapcsán.
Azonban az illegális migráció okozta probléma korántsem látszódik megoldódni, ezt pedig jól példázza Lampedusa szigete, ahova von der Leyen nemrégiben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kíséretében látogatott el.
Von der Leyen a látottak alapján „koordinált választ ígért Brüsszel részéről” , amely a már évértékelőben is említett emberkereskedelem elleni fellépés, fokozott légtérellenőrzés, valamint egy lehetséges európai tengeri misszió keretében nyilvánulna meg.
Az emlegetett segítség egyébként az olasz kormány kérésére érkezik, mivel elsősorban az Észak-Afrikából érkező hajók meggátlásában kellene segítő kezet nyújtania az Európai Uniónak.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ezzel kapcsolatban kifejtette: „az illegális migráció elleni küzdelem nem egyedül Olaszország feladata kell, hogy legyen, hanem egész Európa felelőssége.”
Az EB elnöke egy tíz pontból álló „segélytervet” ígért, amely bizonyítékként szolgál arra, hogy Olaszország „számíthat az Európai Unióra.” Az intézkedések közül említésre méltó a menedékjogra nem jogosultak visszatoloncolása, illetve a Frontex segítségnyújtása ebben a folyamatban. Kiemelte a már többször hangoztatott embercsempészet elleni küzdelmet is, amely elsősorban a származási országgal fennálló kapcsolat szorosabbra fűzésében nyilvánulna meg – például Tunéziával – amely EU-s pénzben is részesülne ebből kifolyólag.
It is very important for me to be in Lampedusa today.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) September 17, 2023
I'm here to offer a coordinated response by the Italian and European authorities.
I would like to present to you a 10 point action plan ↓ https://t.co/p1KorMPEh4
Egyébként ez nem az első alkalom, hogy von der Leyen Melonival egyező álláspontjáról ad bizonyosságot a bevándorlást illetően. A nyár folyamán például a két vezető politikus Tunéziába utazott, ahol az ország vezetőségével tárgyaltak a tengeri útvonalon történő migráció megfékezéséről.
Visszatérve magára az illegális bevándorlásra, az afrikai partoktól alig 300 km-re lévő Lampedusa helyzete továbbra is kritikus.
Szeptember folyamán volt olyan nap, amikor 5000 illegális bevándorló kötött ki a sziget partjainál, teljes mértékben ellepve azt, jócskán meghaladva annak csupán 400 fős befogadóképességét, amelyet a Vöröskereszt biztosít az odaérkező bevándorlóknak.
The situation in Lampedusa is completely out of control, an unprecedented situation. Today in 30 minutes 35 boats of African hordes invaded us, so far 100 boats in one day. Giorgia Meloni has deported 190,000 invaders to date, a real apocalypse! https://t.co/drJGG347r2 pic.twitter.com/YhF319EHey
— RadioGenoa (@RadioGenoa) September 12, 2023
Olaszországhoz hasonlóan Franciaország is keményebben igyekszik fellépni a szinte már inváziónak nevezhető bevándorlás ellen, megerősítve az Olaszországgal közös déli határszakaszát. Párizs ráadásul határozottan kijelentette, hogy nem fogadnak be Lampedusáról bevándorlókat.
Lengyelország szintén nemet mond a bevándorlók kötelező elosztására:
Varsó határozott nyilatkozatban utasította el von der Leyen tíz pontból álló tervét, mely értelmében a Lampedusán állomásozó migránsok a tagállamok között kerülnének egyenlő mértékben elosztásra.
Egyelőre kérdéses, mennyire fog beválni – ha egyáltalán megvalósul – Ursula von der Leyen tízpontos akcióterve. Azonban annyi már biztosan megállapítható, hogy nagyobb a negatív visszhangja, mint a pozitív, hiszen azok az országok, melyek nagymértékben érintettek a migrációs krízisben, sorozatban fejezik ki egyet nem értésüket, és utasítják el az EB elnökének néhol irreális kérésekkel teli javaslatait.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
