Blog

Menekültpolitika és bukott kormány a tulipánok földjén

A bevándorlás évek óta forró téma az egész Európai Unióban, és most ez a kérdés volt az, ami a Mark Rutte által vezetett holland kormány bukásához vezetett, felfedve ezzel a koalíciót alkotó négy párt közötti mély ideológiai különbségeket.

A bevándorlás évek óta forró téma az egész Európai Unióban, és most ez a kérdés volt az, ami a Mark Rutte által vezetett holland kormány bukásához vezetett, felfedve ezzel a koalíciót alkotó négy párt közötti mély ideológiai különbségeket.

A kormányt másfél éve állították fel, de a bevándorlás kérdése már a kezdetektől fogva komoly törésvonalat jelentett a migráció szigorú visszaszorítását nem támogató pártok – a D66 és a másik centrista párt, a ChristenUnie, vagyis a Keresztény Unió – és a szigorúbb intézkedéseket támogató két párt – Rutte konzervatív Néppártja a Szabadságért és Demokráciáért és a Kereszténydemokraták – között. Ez nem is csoda, hiszen a menekültkérdés régóta jelentős kihívást jelent az országnak. Rutte elmondása szerint a menekültügyi kapacitás csökkentéséről szóló 2015-ös döntés és az országos lakáshiány pedig tovább súlyosbítja a problémát.

A menedékkérelmek száma Hollandiában tavaly háromszorosára nőtt, 46 ezer fölé ugrott, és a kormány előrejelzése szerint idén akár 70 ezer fölé is emelkedhet, ami meghaladja a 2015-ös csúcsot.

Ez pedig, ismét megterheli az ország menekültügyi létesítményeit, ahol tavaly hónapokon keresztül százak voltak kénytelenek egyszerre a durva körülmények között aludni, ivóvízhez, higiéniai létesítményekhez vagy egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nélkül.

A 2022-es év különösen nagy kihívást jelentett a holland kormánynak, ráadásul a nemzetközi közösség figyelmét is a belső problémák felé fordította. A tavalyi évben ugyanis a menekültügyi létesítmények leterhelése magával vonta az Orvosok Határok Nélkül (MSF) néven ismert segélyszervezet fellépését a bevándorlók orvosi ellátásában a menedékkérelmek feldolgozására szolgáló központban.

Ez volt az első alkalom, hogy az MSF - ami főként szegény fejlődő országokban tevékenykedik - az Európai Unió egyik gazdag államában vállalt missziót - mondta a MSF sürgősségi koordinátora.

Rutte az eset után úgy nyilatkozott, hogy „szégyelli” a központban tapasztalható problémákat és ígéretet tett a létesítményekben uralkodó körülmények javítására, elsősorban a Hollandiába érkező menekültek számának csökkentésével.

Annak ellenére, hogy Hollandia már most is Európa egyik legszigorúbb bevándorlási politikáját alkalmazza, a jobboldali pártok nyomására Rutte az utóbbi hónapokban megpróbálta megtalálni a módját annak, hogyan lehetne még tovább csökkenteni a menedékkérők beáramlását. Ennek érdekében mind kül-, mind belpolitikai téren igyekezett intézkedéseket foganatosítani.

A miniszterelnök támogatta az Európai Unió erőfeszítéseit, hogy lassítsák a migrációt a 27 nemzetből álló blokkban. Emellett a múlt hónapban Tunéziába látogatott olasz kollégájával és az EU végrehajtó bizottságának elnökével, hogy több mint 1 milliárd eurós pénzügyi támogatást ajánljon fel az észak-afrikai ország ingadozó gazdaságának megmentésére és a partjairól Európába irányuló migráció megállítására.

Továbbá hónapokig tárgyalt egy intézkedéscsomagról, amelynek javaslatai között szerepelt a menedékjog két osztályának létrehozása - egy ideiglenes a konfliktusok elől menekülők számára, és egy állandó az üldöztetés elől menekülőknek. Emellett azt tervezte, hogy csökkentené a Hollandiában menedékkérőkhöz csatlakozni engedett családtagok számát, ami jelentősen megugrott az utóbbi években.

 

 

A feszültségek a múlt héten csúcsosodtak ki, amikor Rutte támogatást követelt egy olyan javaslathoz, amely a már Hollandiában tartózkodó háborús menekültek gyermekeinek beutazását korlátozná, és a családok legalább két évet várnának az egyesítésre.

A kormány három napig tárgyalt a kérdésben, megegyezni azonban nem tudott és még a "vészfék" néven ismert kompromisszumos javaslat, amely csak a migránsok túlzottan magas beáramlása esetén léptetné életbe a korlátozásokat, sem volt elég a kormány megmentéséhez. A tárgyalások utolsó fordulójában a pártok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy nem tudnak megegyezni, és ennek következtében nem maradhatnak együtt a koalícióban.

"Nem titok, hogy a koalíciós partnereknek eltérő véleményük van a bevándorlási politikáról. Ma sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezek a nézetkülönbségek áthidalhatatlanná váltak. Ezért a teljes kabinet lemondását be fogom nyújtani a királynak" - mondta Rutte egy televíziós sajtótájékoztatón. 

Ennek megfelelően a miniszterelnök Hágában találkozott Willem-Alexander holland királlyal, és megállapodtak abban, hogy az új választásokat írnak ki, melynek időpontja valószínűleg novemberben lesz, addig pedig a kormány ügyvivőként marad hatalmon, de jelentős új törvényeket már nem fogad el.

Szemlézte: Potsay Zille Csenge

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon