Blog

Mennyire tud gátat szabni Amerika melegedésének a Trump-adminisztráció?

A jelenlegi, rekordokat döntő hőség nem csupán Európát sújtja, az Egyesült Államokat is elérte a forróság.

A jelenlegi, rekordokat döntő hőség nem csupán Európát sújtja, az Egyesült Államokat is elérte a forróság.

Az USA egyre inkább szembesül rekordmagas hőmérsékletekkel, hosszan tartó hőhullámokkal, szélsőséges időjárási jelenségekkel, komoly károkat okozó erdőtüzekkel, az infrastruktúra túlterhelésével, illetve hőség okozta halálesetek és kórházi esetek súlyosbodásával.

usahomerseklet.jpg

Forrás: National Centers for Environmental Information (NCEI)

Donald Trump elnökségének első napjaiban az Egyesült Államok hivatalosan is bejelentette kilépését a Párizsi Klímaegyezményből (újra), folytatva ezzel a korábban megkezdett, klímaszkeptikus irányvonalat. A Trump-adminisztráció ebben a témakörben főként a fosszilis energiaforrások előtérbe helyezésére és a környezetvédelmi szabályozások lazítására összpontosított, így a klímavédelmi intézkedések háttérbe szorulnak. Ennek részeként a Párizsi Megállapodásból való kilépés, a megújulóenergia-projektek felfüggesztése, az állami túlkapások elleni rendelet és a zöld energiát támogató programok visszavonása is megjelent.

A Trump-adminisztráció „elhidegült” klímapolitikája több elemre is visszavezethető: alapvetően a vezetés szkepticizmusa a klímaváltozással kapcsolatban, a belső amerikai gazdaságra fókuszt helyező perspektívák, valamint a támogatást biztosító politikai érdekek figyelembevétele is fontos szerepeket játszanak a környezetvédelmet célzó döntések meghozatalában.

A jelenlegi amerikai adminisztráció, komolyabb szövetségi beavatkozás és irányítás hiányában, az éghajlatváltozással és a globális felmelegedéssel járó problémák kezelését elsősorban a helyi szintekre, az államokra bízza. Az USA földrajzi mérete és az államok eltérő elhelyezkedése miatt nem minden állam reagál azonos módon a klímaváltozásra. Egyes területek (például Kalifornia) jobban ki vannak téve szélsőséges időjárásnak, míg más, belső államok védettebbek. A regionális különbségek, a politikai megosztottság és a szövetségi rendszer önállósága miatt a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések döntően helyi szinten születnek, nem országosan.

A helyi klímastratégiák pedig az államok gazdasági, földrajzi és társadalmi sajátosságaihoz igazodnak.

A lokális intézkedések közé tartozik például az úgynevezett „cooling centers” (klimatizált helyiségek) működtetése, a lakosság tájékoztatása a hőségriasztásokról, valamint zöld projektek támogatása, mint például közösségi faültetések városi területeken. A hangsúly az emberek védelmén, az infrastruktúra megerősítésén, valamint az energia- és vízellátás biztosításán van.

A hőség elleni védekezés a szövetségi passzivitás mellett gyakorlati szempontból ugyan fenntartható – de csak egy ideig

Szövetségi és országos összefogás nélkül a hőség elleni helyi intézkedések idővel nem lesznek elég hatékonyak, így komoly következményekhez is vezethetnek: nőhetnek az egyenlőtlenségek, károk keletkezhetnek és több emberélet is veszélybe kerülhet. A megoldás, vagy legalábbis az enyhítés összetett infrastruktúrát, adatmegosztást, közegészségügyi felkészülést, szakemberi segítséget és gazdasági támogatást igényel. Ahhoz, hogy egy ország átfogó választ tudjon adni a klímaváltozás okozta következményekre, olyan hosszú távú megoldásokra és rendszerekre van szükség, amelyek nemcsak a szennyezés csökkentését és a lakosok védelmét célozzák meg, hanem a globális felmelegedés problémáit is figyelembe veszik.

Szemlézte: Ignácz Borbála

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon