Blog

Mi a helyzet Koszovóban?

A napjainkat átszövő konfliktusok már szinte nem is mozdítanak ki minket a komfortzónánkból, sőt árgus szemekkel várjuk a következő fejleményeket, legyen szó akár az orosz-ukrán háború, akár a tajvani szigetcsoport körüli vitáról, de így van ez a koszovói konfliktussal kapcsolatban is.

A napjainkat átszövő konfliktusok már szinte nem is mozdítanak ki minket a komfortzónánkból, sőt árgus szemekkel várjuk a következő fejleményeket, legyen szó akár az orosz-ukrán háború, akár a tajvani szigetcsoport körüli vitáról, de így van ez a koszovói konfliktussal kapcsolatban is.

Az USA politikájának széles csápjai természetesen Koszovóba is elérnek, de lássuk, hogy milyen ráhatással van a jelenlegi koszovói konfliktusra.

Mi történt ezelőtt 33 évvel? A koszovói konfliktus, (1998-99) egy etnikai konfliktus volt, amelyben az albánok a szerbekkel és a jugoszláv kormánnyal (a korábbi szövetségi állam - Szerbia és Montenegró köztársaságok) szemben álltak Koszovóban. A konfliktus széles körű nemzetközi figyelmet kapott, nem csak a területi jellege miatt, hanem mert szemtanúi lehettünk számos etnikai összetűzésnek is.

Az 1990-es években zajló koszovói háború kicsúcsosodásaként jött létre a KFOR – a NATO békefenntartó missziója, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata legitimált, s amely Koszovót ENSZ-protektorátussá tette NATO-megszállás alatt. A KFOR a jelenlegi adatok szerint 27 tagállammal és 3762 fővel próbál hozzájárulni a biztonságos környezet és mozgás szabadságának fenntartásához valamennyi koszovói közösség számára.

kfor.jpg


A grafikonon jól látható, hogy az USA (561 fő) mellett Olaszország (715 fő) jelenléte kiemelkedő a békefenntartó misszióban, ám hazánk részvétele sem elhanyagolható (467 fő).

2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenséget Szerbiától, amelyet 110 állam ismert el 2022-ig, így csatlakozása a nemzetközi egyezményekhez még nem lehetséges.

2022-ben érdekes kéréssel fordult Koszovó az Egyesült Államokhoz, mégpedig azzal, hogy telepítsenek állandó katonai bázist az ukrajnai események fényében. A koszovóiak azt remélték, hogy ezzel a lépéssel elősegítik a NATO-integrációjuk folyamatát is, ám még mindig vannak olyan NATO tagállamok, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét, s bár Koszovó jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, Koszovó ENSZ tagságát pont az oroszok vétózták meg.

Az Egyesült Államok és Koszovó továbbra is szokatlan nyilvános vitát folytat, miután az Egyesült Államok hűséges szövetségesének miniszterelnöke, Albin Kurti ellenállt a felszólításoknak, hogy tegyen olyan lépéseket, amelyek a Nyugat szerint szükségesek az ország északi részén tapasztalható etnikai feszültségek enyhítéséhez.
A nemrég fellángolt feszültségek miatt, amikor is az albán nemzetiségű polgármesterek a rendőrség támogatásával bevonultak az önkormányzati épületekbe, annak ellenére, hogy a szerb nemzetiségű polgárok bojkottált helyhatósági választásokon a szavazatok mindössze 3,5 százalékát szerezték meg. A zavargásokban több, mint húsz magyar KFOR katona is megsérült, akiket időközben hazaszállítottak.

Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja és Miroslav Lajcak, az EU különmegbízottja Koszovóba és Szerbiába látogatott, ahol arra kérték a két ország vezetőit, hogy enyhítsenek a feszültségen, tartsanak gyors új választásokat Észak-Koszovóban és folytassák a párbeszédet.
Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete a VOA szerbiai szolgálatának adott interjújában egyenesen azt mondta, hogy Washingtonnak gondja van Kurtival. "Nem hajlandó engedelmeskedni, és azt hiszem, alapvető problémáink vannak vele azzal kapcsolatban, hogy számíthatunk-e rá partnerként" – jelentette ki.

Kurti visszavágott, és az Associated Pressnek adott interjújában arra panaszkodott, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió elfogult az országával szemben, és tolerálja azt, amit ő Szerbia tekintélyelvű rezsimjének nevez. "Attól, hogy jól viselkedünk egy autokratával, ő még nem viselkedik jobban. Ellenkezőleg" - mondta az AP-nek.
Mindeközben Albin Kurti twitter bejegyzésében katonák gyűrűjében ünnepli a Koszovó felszabadulásának napját.

Jens Stoltenberg kész még több katonát küldeni a térségbe. Az Euronews beszámolója alapján a NATO jelenlegi főtitkára annak érdekében, hogy az északi területeket kontroll alatt tartsa az esetleges kialakuló erőszak és az etnikailag megosztott lakosság körében. 2023. június 7-én már 700 újabb katona érkezését jelentette be, ezzel egy időben pedig szögesdróttal zárták le a zvecani városháza körüli területet.
Amerika befolyása egyértelmű és azt gondolom, hogy a public diplomacy új fajtáját láthatjuk kialakulni, aminek ugyan a nevét még nem tudjuk, de sejthető, hogy a megszokott diplomáciai kapcsolatok a médiában való „üzengetésekeken” és Twitter üzeneteken keresztül fog zajlani. Lehet, hogy ennek a kapcsolattartási formának smart diplomacy lesz a neve…de majd meglátjuk.

Szemlézte: Lázár Leila

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: