Köztudott az, hogy abban az esetben, ha egy adott ország az Európai Unió tagja szeretne lenni, elsősorban el kell fogadnia azon jogszabályokat és értékeket melyet az Unió képvisel. Illetve gondoskodnia kell arról, hogy ezen normákat a területén élők is tiszteletben tartsák, kövessék és elfogadják.
Ezt követően már közösen dolgozhatnak azért, hogy béke legyen, jólét, tisztességes bánásmód, esélyegyenlőség és erős, stabil gazdaság. Az EU-tagság hatékony eszköz a demokrácia, jogállamiság, és alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdítására.
Három ország van jelenleg, amelynek megnyílt az esélye arra, hogy az Unió tagja lehessen: Ukrajna, Moldova, Bosznia-Hercegovina.
Az Európai Bizottság javaslattervezete a nyugat-balkáni országokat kifejezetten meglepte, sőt néhol feszültséget okozott. Eszerint a tervezet szerint a Bizottság Bosznia-Hercegovinát és Moldovát is felvette a csatlakozási tárgyalásokra jogosult országok listájára Ukrajna mellé. Alapszabály az EU-ban, hogy csak a területi viták lezárása után léphet be egy ország az államszövetségbe. Ukrajna a háború miatt van ettől messze, Moldovában Transznisztria akadályoz, míg Bosznia-Hercegovinának több rendezetlen ügye van Szerbiával, valamint az ország részét képező Szerb Köztársasággal.
Azonban magyar viszonylatban Ukrajna helyzete a legfontosabb és legkérdésesebb. De miért is?
Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója is úgy vélekedett, hogy a magyar érdeket kizárólag akkor szolgálja Ukrajna tagsága, ha az a kárpátaljai magyar kisebbség számára előnyös lenne.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a döntés, hogy megkezdjék országával a csatlakozási tárgyalásokat, kizárólag Európát erősítené. Hiszen a gondolat valójában akkor született, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújával Európa egységét és biztonságát is próbára tette. Főként ez indokolja azt, hogy Ukrajna nem akar megállni a teljes Uniós tagság eléréséig.
Magyarország hosszú évek óta támogatója a Balkáni és a Kelet- Európai országok uniós integrációjának. A tagjelölti státusz felajánlása, egy kiváló jel lenne Ukrajnának, amit adhatnánk.
Azonban vélhetően nem lesz könnyű egységes álláspontot kialakítani a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán. Ukrajna esetében Magyarország folyamatosan hangoztatja, hogy „megtorpedóz minden uniós vagy NATO- közeledést.” Elvárja ugyanis, hogy Kijev garantálja a kárpátaljai magyar kisebbség jogait, amelyek idén szeptembertől szűkültek tovább.
A másik ütközőpont az OTP felkerülése arra a listára, amely a háború szponzorainak a nevét tartalmazza. Ugyan a magyar bank lekerült a feketelistáról, azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sürgette Kijevet, hogy dolgozzanak ki közösen olyan garanciát, ami hosszú távon biztosítja azt, hogy az OTP ne kerülhessen fel ismét arra a listára.
A tagjelölti státusz megtartásához is nagyon sok feltételt kell teljesíteni, magyar szempontból a legfontosabb a nemzeti kisebbségeknek az ügye. Így ha a magyar kormány követeléseit az ott élő magyarok, és a nemzeti kisebbségek érdekében nem teljesíti Ukrajna, akkor nem hogy Uniós tag nem lehet, de tagjelölti státuszát is elveszítheti.
Azonban politikai változások, vagy akár az EU prioritásainak a változása is elhúzhatja ezt a kérdést. Olyanok is vannak, akik úgy gondolják, hogy a belső problémákat kell kezelni, és csak azután lehet szó bővítésről.
A másik oldal pedig az igazságosság kérdése, a Nyugat-Balkánt tekintve. Hiszen vannak ott olyan országok, amelyek azt remélik, hogy hosszú várakozást követően az unió tagjai lesznek. Számos kérdést illetően, pl. biztonságpolitika, migráció, gazdasági kapcsolatok, nagyon sok tekintetben már sokkal inkább integrálódtak az unióba, mint gazdasági közösségbe, mint Ukrajna vagy Moldova. Ilyen értelemben tehát velük szemben igazságtalan ez a döntés.
Ukrajnában a jogállamisági kérdésekkel, korrupcióval kapcsolatban még rengeteg problémát kell legyőzni.
Az Unió elmúlt 10 évét megnézve sokszor egyik válságból a másikba bukdácsoltak az intézmények. Migrációs krízis, Brexit, koronavírus, s most az energetikai válság. A probléma pedig az, hogy ezek annyira lekötik a politika, valamint a társadalom figyelmét, hogy sokkal kevesebb figyelem és szándék irányult a bővítésre.
Jelenleg ott tartunk, hogy az Európai Bizottság elnöke egyeztetett a biztosokkal a bővítésről, majd bejelentette, hogy javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, sőt szorgalmazza a tagjelöltség megadását Georgiának.
Írta: Béres Nikolett
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
