Tegnap a világ összes állama Vilniust figyelte – legalább is a NATO tagállamainak szakértői biztosan - hiszen ez a NATO csúcs nagy változásokat hozhat a transzatlanti kapcsolatokban is.
Véget ért első nap és azt leszögezhetjük, nem egy kedélyes csúcsértekezleten vehettek részt a tagállamok vezetői. Ez már a téma fontosságából fakadóan sem lehet az, és az agendából is látható, hogy azok a témák kerültek terítékre, amelyek alapján láthatjuk kialakulni a következő évek biztonsági és geopolitikai térképét. Ahogy korábban szemléztünk róla, sejthető volt már a megjelenő nyilatkozatokból, melyek lesznek a főbb pontok.
Kezdjük is a tegnapi nap szemléjét a nyitóbeszédek közül a jelenlegi főtitkár megnyilatkozásaival!
Jens Stoltenberg már a nyitó beszélgetésben történelmi NATO csúcsnak nevezte a 2023-as vilniusi találkozót, amit nem kis túlzással annak is lehet tekinteni. Egyértelművé tette, hogy Svédország csatlakozása miatt és a Balkán térségben új kihívásokkal találja magát szemben a szervezet, amit tudnia kell megfelelően kezelni, továbbá, hogy kiáll Ukrajna mellett. Ez a legfőbb üzenete a rendezvénynek és a szövetségnek is. Továbbá azt is kiemelte, hogy bizakodó Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, hiszen
már májusban elkezdődtek a feltételek tárgyalásai és ennek érdekében létrejön egy NATO – Ukrajna Tanács is.
Carmen Romero, a NATO helyettes-szóvivője nyomatékosította, hogy a transzatlanti biztonság életében a mostani kritikus időszak: „egyre veszélyesebb és kompetensebb biztonsági erőkkel állunk szemben.” Carmen Romero nyitóbeszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a vilniusi csúcstalálkozón fontos döntések születnek, amelyek segítenek megtartani az embereket a biztonságban és Ukrajna megígérte támogatásának folytatását.
A panelbeszélgetések közül Christopher G. Cavoli, a szövetség Európai Főparancsnokának Katarzyna Pisarska lengyel akadémikussal folytatott eszmecseréjét emelném ki. A panelben Chistopher G. Cavoli kifejtette, hogy pozitív és negatív értelemben ez a háború nagy lecke mindenkinek, ami igazi csapatmunkát és párbeszédet igényel a katonák és szakemberek között, ugyanakkor a nemzeteknek a legfontosabb ezt megérteni. Azt is elmondta, hogy ez a háború teljesen más természetű, mint Irak vagy Afganisztán volt és más hozzáállást és szakértelmet igényel. Finnország és Svédország csatlakozásával új kihívásokra kell reagálnia a NATO-nak. Mindez a változás és átalakulás nagy átláthatóságot kell, hogy jelentsen.
Mindeközben a Twitter is berobbant a NATO csúcs hatására.
Allies took key decisions at a critical moment for our security. We agreed a package to strengthen #Ukraine & provide a clear path towards #NATO. We also approved our most comprehensive defence plans since the Cold War, backed by an enduring commitment to invest more in defence. pic.twitter.com/WuqeN9by6I
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) July 11, 2023
A tegnapi nap eredménye Jens Stoltenberg szerint, hogy a szövetségesek
a hidegháború vége óta a legátfogóbb védelmi tervet fogadták el".
Az új regionális terv a szövetség két fő fenyegetése - Oroszország és a terrorizmus - ellen készült és 300 000 fő magas készültségű katonát irányoz elő, beleértve jelentős légi és tengeri harci erőt is. A szövetségesek egy új védelmi termelési cselekvési tervet is jóváhagytak, amelynek célja a közös beszerzések felgyorsítása, a termelési kapacitás növelése és a szövetségesek interoperabilitásának fokozása.
Védelmi igényeik kielégítése érdekében a szövetségesek tartós kötelezettségvállalást tettek arra, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2%-át védelmi célokra fordítják. Az európai szövetségesek és Kanada 2023-ban reálértéken
8,3%-kal növelik védelmi költségvetésüket, ami évtizedek óta a legnagyobb emelés. Idén tizenegy szövetséges eléri vagy meghaladja a referenciaértéket, és ez a szám 2024-ben várhatóan jelentősen nőni fog.
A szövetségesek megvitatták azokat a kihívásokat is, amelyeket egy "kényszerítő" Kína jelent az euroatlanti biztonság és értékek számára. "Kína nem az ellenfelünk, és továbbra is folytatnunk kell a párbeszédet" - mondta a főtitkár, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "Peking növekvő magabiztossága hatással van a biztonságunkra", és kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára. A szövetségesek szerdán Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea, valamint az Európai Unió vezetőivel találkoznak.
A napot Vass Róbert (GLOBSEC elnöke és alapítója) összegzése zárta, amelyben elmondta, hogy egyetért Jens Stoltenberggel, amikor úgy fogalmazott, hogy történelmi csúcsnak nézünk elébe. Vass szerint Vlagyimir Putyin egy éve a szövetség megosztására törekedett, azonban ennek az ellenkezője történt: a NATO még egységesebb és még erősebb lett. Ukrajna szerinte megérdemelten válik majd taggá, a keddi nap legerősebb politikai üzenete pedig szerinte az ukrán tanács megalakulása, ezt egy nagyon erős politikai jelzésnek tekinti, nemcsak Ukrajna szempontjából, hanem a jövőben csatlakozók számára is. Vass szerint Oroszország mégsem annyira erős, mint régen. Komplex kihívásként értékelte a digitális és dezinformációs elrettentést is, hiszen ez éppen annyira érinti Ukrajnát, mint egész Európát.
A tegnapi napnak azt is eredményeként könyvelhetjük el, hogy megszületett a Vilnius Summit Communiqué, vagyis a csúcs zárónyilatkozata, amelyről a későbbiekben írok bővebben.
Írta: Lázár Leila
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
