Miután a tárgyalófelek bejelentették a tűzszünet megkötését, Izrael és a Hamász karnyújtásnyira van a régen várt egyezmény véglegesítésétől.
A megállapodás végre hazahozhatja a több mint egy éven át Gázában fogvatartott túszokat, és hatalmas megkönnyebülést jelentene az övezet civil lakosságának. Azonban kérdéses, hogy a bizonytalan lábakon álló fegyverszüneti egyezség elvezethet-e a térség tartós békéjéhez.
A 2023. október 7-i mészárlást követően kirobbant, több mint 15 hónapon át tartó, sok tízezer áldozatot követelő háború lezárását jelentheti a következő amerikai elnök beiktatása előtt mindössze néhány nappal bejelentett tűzszüneti egyezmény. A hírt mindkét oldalon és világszerte tömegek ünnepelték, a megállapodás azonban még nem végleges. Az Netanjahu vezette izraeli kabinet elhalasztotta annak jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy
bizonyos részletek még nem kerültek véglegesítésre, lehetőséget hagyva a Hamász számára, hogy az utolsó pillanatban „engedményeket csikarjon ki”.
Az izraeli vezetés részéről nem ez az első alkalom, hogy hasonló indokok hangzanak el a hónapok óta tartó, mindeddig sikertelen tűzszüneti tárgyalások során. A megállapodások kudarcának okait sokan Netanjahu személyében keresték, azzal vádolva a sok éven át kormányzó miniszterelnököt, hogy a háborús helyzetet saját politikai céljaira használja fel. Az izraeli belpolitikában jártas elemzők szerint azonban valóban nehéz helyzetben kell Netanjahunak konszenzust teremtenie, a társadalom ugyanis rendkívül megosztott, a politikai paletta pedig széttöredezett.
Egyrészt a jelenlegi, jobboldali kormánykoalícióban több radikális miniszter ellenzi a Hamásszal való megállapodást, amelynek elfogadása esetén többek között a nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir a koalícióból való kilépéssel fenyeget.
Ezzel a mostani Netanjahu-kormány kisebbségbe kerülne a Knesszetben, bár némelyik ellenzéki párt jelezte, hogy a túszok szabadon bocsátása érdekében hajlandóak támogatni a kormányt. Netanjahu népszerűsége egyébként némileg javult Izrael sikeres libanoni hadműveletének köszönhetően, és a túszok hazahozatala is javíthatja a helyzetét, ha esetleg választásokra kerülne a sor. Valamint az is a megállapodás mellett szól, hogy a kilépéssel fenyegető miniszterek felelőssége lenne, ha a jobboldali kormány bukása esetén egy centrista koalíció lépne hivatalba, így nem biztos, hogy Ben-Gvir és társai végül valóra váltják a fenyegetéseiket.
Másrészt viszont a megállapodás életbe lépésével Izrael valóban nagy árat fizet egy olyan tűzszünetért, amely nem biztos, hogy garantálja a tartós békét.
A jelenlegi egyezség nagyban követi a még május végén, Joe Biden által bemutatott, „3-fázisú megállapodás” által lefektetett kereteket. Az első fázis hat hétig tartana és magában foglalná az izraeli hadsereg részleges kivonulását, főleg a nagy népességű területekről, lehetővé tenné a civilek visszatérését, és nagy mértékű humanitárius segítségnyújtást a gázai lakosság számára. Ezen kívül heti részletekben a Hamász összesen 33 izraeli túszt bocsátana szabadon, elsősorban a nőket, gyermekeket, időseket és a kritikus egészségi állapotban lévőket. Izrael élő túszonként 30 palesztin bebörtönzöttet enged el cserébe, illetve a sebesültekért és a betegekért cserébe 110 életfogytiglanra ítélt terrorista szabadon bocsátása a feltétel. Ezen felül Izraelnek ezer, október 7-ét követően elfogott palesztint is el kell engednie, „akik nem vettek részt” az október 7-i támadásban. Az egyik fő oka annak, hogy az izraeli vezetés nem fogadta még el a megállapodást, éppen az elengedendő terroristák személye.
Izrael ugyanis beleszólást követel abba, kik szerepelhessenek a Hamász listáján, megvétózva olyan „tömeggyilkosok” szabadon engedését, akik a „terrorizmus szimbólumai”.
Az egyezmény másik sarkalatos pontja az Egyiptom és Gáza határán végig húzódó Philadelphia folyosóból való izraeli kivonulással kapcsolatos. A határ a Hamász háború előtti csempésztevékenysége miatt kiemelt jelentőségű, ugyanis a föld alatt húzódó alagutakon keresztül tudott a terrorszervezet rakétaépítéshez szükséges anyagokat, fegyvereket, sőt katonákat becsempészni a szigorú izraeli bojkott alatt álló Gázai övezetbe. A megállapodás az izraeli csapatok fokozatos kivonását, majd a tűzszünet legkésőbb 50. napjáig teljes kivonulást ír elő, a határmenti terület azonban Izrael számára stratégiai jelentőségű, amelyért korábban jelentős katonai áldozatot hozott. Az első fázis alatt kezdődne meg a második és a harmadik szakaszról való végső megállapodás további túszcserékkel, valamint a Gázai övezetből való teljes kivonulással.
Benjamin Netanjahu a háború kezdetekor a Hamász megsemmisítését és a túszok kiszabadítását tűzte ki célul. Bár Izrael rendkívül előnyös regionális pozícióra tett szert, a háború kitörése óta eltelt 15 hónap alatt az izraeli erőknek egyiket sem sikerült teljesíteniük. Igaz, hogy a Hamász nagy mértékű veszteségeket szenvedett és jelentősen meggyengült, valamint a népszerűsége is sokat csökkent, a tűzszünet bejelentését mégis Izraellel szembeni győzelemként értékelte.
Mivel a Hamász továbbra is a Gázai övezet de facto vezetője, sok izraeli úgy érzi, a mostani békekötés csak egy későbbi, újabb tragédiához vezet.
Az elhúzódó háború azonban Izrael erőforrásait is kimeríti. A lakosság körében a háború céljával szemben a túszok megmentése élvez prioritást. Még 94 izraeli túsz van immár több mint 450 napja a Hamász fogságában, azonban közülük a becslések szerint csak kb. 60-an lehetnek életben.
"We really hope that no one will mess it up."
— DW News (@dwnews) January 15, 2025
There were hugs and cautious optimism in Tel Aviv as families of Israeli hostages welcomed the proposed ceasefire agreement with Hamas. pic.twitter.com/5UvU9zJosW
A mielőbbi megállapodás izraeli szempontból elsősorban a túszok sorsa miatt kritikusan fontos, azonban a gázai helyzet is sürgős humanitárius beavatkozást igényel. Izraelre komoly nyomás nehezedik a civil áldozatok magas száma miatt, bár a napokon belül hivatalba lépő Trump biztosította a zsidó államot, hogy keményen fel fog lépni, ha a túszokat a palesztin oldal nem engedi el. Fenyegetése - valamint Steve Witkoff, a leendő elnök közel-keleti különmegbízottja is – fontos szerepet játszhatott abban, hogy hónapok óta tartó kudarcsorozatot követően, talán végre megszülethet az Izrael modern történetének legvéresebb háborúját lezáró tűzszünet.
A tárgyalóasztalnál megkötött megállapodás ellenére azonban a felek közötti, traumákkal kisért viszony a valóságban rendkívül bizonytalan.
A korábbi esetek alapján az sem kizárható, hogy a nehezen elért tűzszünet végül nem lesz tűzálló, és valamelyik fél megsérti végül az egyezményt, visszatérve a háborúzáshoz. Az mindenképp elmondható, hogy a mostani tűzszünet valódi esély egy hosszú és sötét időszak lezárására és talán újabb, békésebb fejezetet nyithat a terhelt palesztin-izraeli kapcsolatok történetében. Azonban számtalan még a kérdőjel, a Gázai-övezet státuszának hosszútávú rendezése például továbbra is az ismeretlen jövőre vár.
Írta: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon