Volodimir Zelenszkij legújabb nyilatkozata, amelyben Ukrajna számára nukleáris fegyvereket követel, új szintre emeli a háború utáni biztonsági garanciákról szóló vitát.
Az ukrán elnök évek óta hangsúlyozza, hogy országa csak kétféleképpen garantálhatja saját védelmét: a NATO-tagsággal vagy egy saját nukleáris elrettentő erővel. Most, hogy a NATO-csatlakozás egyre bizonytalanabbá válik, előtérbe kerül a második opció lehetősége.
Ukrajna helyzete rendkívül egyedi. Az ország 1994-ben, a Budapesti Memorandum értelmében, önként mondott le a szovjet örökségként megkapott atomfegyvereiről, cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság biztonsági garanciákat nyújtott neki. Ezek a garanciák azonban 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annektálásával és az azt követő kelet-ukrajnai háborúval semmivé váltak. Az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022-ben, csak
megerősítette Zelenszkij és sok ukrán politikus meggyőződését, hogy egy erősebb elrettentő erő nélkül országuk továbbra is sebezhető marad.
A világ azonban rendkívül megosztott ebben a kérdésben. A Nyugat eddig óvatos volt Ukrajna katonai támogatásában, attól tartva, hogy egy közvetlen NATO-beavatkozás világháborút robbanthat ki. Ha viszont Ukrajna valóban nukleáris fegyvereket kapna, az alapjaiban változtatná meg a globális biztonsági egyensúlyt. Nemcsak Oroszország, hanem más atomhatalmak, például Kína és India is aggódnának egy ilyen fejlemény miatt.
Az ukrán elnök legutóbbi X-bejegyzése is tovább növelte a feszültséget a témában.
What hinders the Baltic countries from providing financial support to our nuclear arms efforts?
— Volodymyr Zelensky, President of Ukraine (parody) (@VZelenskyUA) February 4, 2025
Zelenszkij ezzel nyíltan kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy mindenkinek, akár a kisebb államoknak, mint például a balti országoknak is támogatniuk kellene Ukrajna fegyverkezési törekvéseit. Ez egy újabb diplomáciai kihívást jelent, hiszen Észtország, Lettország és Litvánia eddig elsősorban politikai és logisztikai támogatást nyújtott Ukrajnának, de nem jeleztek hajlandóságot arra, hogy közvetlenül finanszírozzanak egy nukleáris fegyverkezési programot.
Bár érthető, hogy Zelenszkij miért vetette fel a nukleáris fegyverek kérdését, úgy gondolom, hogy ez rendkívül veszélyes irány lehet.
Egy atomfegyverekkel rendelkező Ukrajna radikálisan megváltoztatná a geopolitikai helyzetet, és ezzel sokkal nagyobb konfliktusokat idézhetne elő, nemcsak Oroszországgal, hanem a globális közösséggel is.
Az atomhatalmak eddigi stratégiája éppen arra épült, hogy megakadályozzák az atomfegyverek további terjedését – ha Ukrajna megkapná őket, az precedenst teremtene más országok számára is, amelyek szintén úgy érezhetik, hogy nukleáris elrettentésre van szükségük.
Másrészről viszont, ha a Nyugat valóban komolyan gondolja Ukrajna védelmét, akkor olyan biztonsági garanciákat kellene adnia, amelyek ténylegesen működnek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a puszta diplomáciai ígéretek nem elegendőek. Ha Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, akkor olyan katonai együttműködési rendszert kellene kidolgozni, amely biztosítja, hogy egy újabb orosz támadás esetén az ország gyors és hatékony támogatást kapjon. Ez lehet akár egy különleges védelmi paktum az Egyesült Államokkal és az európai országokkal, amely garantálja a katonai beavatkozást Ukrajna szuverenitásának védelmében.
Összességében úgy gondolom, Ukrajna nukleáris fegyverekkel való felszerelése rövid távon erősítené az ország elrettentő erejét, de hosszú távon sokkal több kockázatot hordozna, mint előnyt. A világ már most is egy rendkívül bizonytalan geopolitikai helyzetben van, és egy ilyen lépés még kiszámíthatatlanabbá tehetné a nemzetközi biztonsági rendszert. A legjobb megoldás az lenne, ha Ukrajna valódi katonai és politikai garanciákat kapna a Nyugattól, amelyek biztosítanák a védelmét anélkül, hogy egy újabb fegyverkezési versenybe taszítanák a világot.
Szemlézte: Grizner Vivien
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
