November végén Kína, Japán és Dél-Korea külügyminiszterei négy év után először hivatalosan is összeültek és megállapodtak abban, hogy újrakezdik az együttműködést, valamint előkészítik az utat egy csúcstalálkozónak, amely az ázsiai szomszédok közötti feszültségek enyhítésére irányul – az évente megrendezett trilaterális tárgyalások újraindítása mellett.
A kapcsolatok mélyítésére tett kísérletek egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor a régió geopolitikai egyensúlya folyamatosan változik – Peking közreműködése eddigi asszertív, konfrontatív külpolitikai megközelítésének lehetséges enyhülését jelzi, amely közel egy évtizedig uralta az északkelet-ázsiai kapcsolatokat.
11月26日15時頃から、韓国・釜山において、第10回 #日中韓外相会議 が開催されたところ、概要は以下のとおりです（出席者: #上川外務大臣 、朴振（パク・チン）韓国外交部長官（議長）、王毅（おう・き）外交部長他）。
— 外務省 (@MofaJapan_jp) November 26, 2023
https://t.co/kAzKM2PHcg pic.twitter.com/WnWgUjuTaO
„Megállapodtunk abban, hogy mielőbb helyreállítjuk és normalizáljuk a három nemzet együttműködését" – jelentette ki a dél-koreai külügyminiszter, jelezve, hogy 2024-ben újraindulnak a tárgyalások. Ezek a konferenciák 2008-ban kezdődtek, 2019 óta azonban különböző okok miatt szünetelnek – ideértve a régióban tapasztalható feszültségeket és a Covid19-járvány kitörését. Ez a megbeszélés volt az első, magas rangú tisztviselőkkel rendezett csúcstalálkozó 2019 óta, amelyre az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési (APEC) csúcstalálkozó, valamint Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök találkozója után került sor. E találkozók eredménye is jó előjel a háromoldalú tárgyalásokon való további együttműködés szempontjából – az amerikai-kínai viszonyok javulása ugyanis a térség normalizálódását és gazdasági stabilitását hozhatja.
A dél-koreai és japán nyilatkozatok szerint a három fél megállapodott abban is, hogy különféle együttműködési projekteket szorgalmaznak olyan területeken, mint a humán erőforrás cseréje, a kereskedelem, a technológia, a közegészségügy, a fenntartható fejlődés és a biztonság előmozdítása.
A gazdaságilag és kulturálisan szorosan kapcsolódó országok együttesen a világ GDP-jének mintegy 25% -át, a világ lakosságnak 20%-át teszik ki. Az együttműködés fokozására irányuló erőfeszítések azonban gyakran kudarcba fulladtak a kérdések és viszonyok komplexitása miatt, beleértve a Japán háborús agressziójából eredő történelmi vitákat és a Kína, valamint az Egyesült Államok közötti stratégiai versenyt.
A helyzetet persze bonyolítja, hogy Dél-Korea és Japán kulcsfontosságú amerikai katonai szövetségesek, összesen 80 000 amerikai katonát fogadnak be és állomásoztatnak területükön.
Az Egyesült Államokkal való háromoldalú biztonsági együttműködés megerősítésére irányuló közelmúltbeli törekvésük feldühítette Kínát, amely rendkívül érzékeny minden olyan lépésre, amelyet úgy érzékel, hogy ázsiai dominanciáját próbálja megfékezni.
Egyes szakértők szerint a tény, hogy Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök békülékeny hangot ütött meg legutóbbi egyeztetésükön, ez pedig mozgásteret biztosít Szöulnak, Tokiónak és Pekingnek, hogy megtalálják a háromoldalú együttműködés újjáélesztésének módjait.
Az enyhülő viszonyok ellenére azonban az egyes szereplők közti, egyedi problémák továbbra is megmaradtak. Ezek sokrétű, néhol a történelemből eredeztethető konfliktusokat jelentenek –
a térség sajátossága ugyanakkor, hogy az integráció nem tud, de nem is akar a ’win-win’ helyzeten túlmutatni. A három ország szövetsége egyértelmű módon érdekalapú és csakis addig terjed, amíg az minden fél számára előnyökkel jár.
A japán külügyminiszter például elmondta, hogy megerősítette Japán követelését, hogy Kína szüntesse meg a japán tengeri herkentyűkre kivetett importtilalmat, amelyet a szökőár sújtotta fukusimai atomerőműből származó radioaktív szennyvíz kibocsátásának kockázataira adtak válaszul a kínaiak. A kínai diplomácia vezetője azt mondta, hogy Peking ellenzi Japán „felelőtlen lépését" a szennyvíz kibocsátásával kapcsolatban, a folyamatot pedig független ellenőrzési mechanizmussal látná el.
A Dél-Korea és Japán közötti kapcsolatok az elmúlt években súlyosan megromlottak a Koreai-félsziget 1910-45-ös japán gyarmatosításából eredő problémák miatt. Kapcsolataik azonban jelentősen javultak az elmúlt hónapokban, mivel a két ország számos lépést tett annak érdekében, hogy túllépjen az örökös történelmi huzavonán, és fokozza az együttműködést Észak-Korea előrehaladó nukleáris programja és más közös kihívások kezelésére.
Észak-Korea nukleáris képességű rakétáinak növekvő arzenálja komoly biztonsági fenyegetést jelent Dél-Korea és Japán számára.
Kínát, Észak-Korea utolsó nagy szövetségesét és legnagyobb segélyforrását azonban azzal gyanúsítják, hogy elkerüli az Észak-Koreával szembeni ENSZ-szankciók teljes körű végrehajtását, és titkos segítséget nyújt Észak-Koreának, hogy segítse elszegényedett szomszédját a felszínen maradásban, és továbbra is védőbástyaként szolgáljon az Egyesült Államok Koreai-félszigetre gyakorolt befolyásával szemben.
Kína közeledése kelet-ázsiai szomszédai felé egy olyan időszakban történik, amikor Peking "barátságosabb" magatartást tanúsít geopolitikai versenytársaival szemben.
Annak ellenére, hogy Washington komoly erőfeszítéseket tett a kínai technológiai cégek elszigetelésére, - leginkább a japán és koreai chipbeszállítóktól –, Peking most a három ország közötti tudományos együttműködés elmélyítését is szorgalmazta, különösen olyan kritikus területeken, mint a big data, a blokklánc (blockchain) és a mesterséges intelligencia.
Egyelőre ugyanakkor a három ország valószínűleg azon fog dolgozni, hogy megerősítse az együttműködést olyan politikailag kevésbé érzékeny kérdésekben, mint az éghajlatváltozás és a gazdasági fellendülés és felépülés.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
