9 hónapnyi patthelyzet és 2 kudarcot vallott próbálkozás a kormányalakításra. Koszovó politikai helyzetében a belső instabilitás hónapok óta elhúzódó feszültséget és kérdéseket vet fel.
A kialakult szituáció nem csak a belpolitikai színtéren generál bizonytalan állapotokat, de a költségvetési folyamatokat is bénítja, valamint a nemzetközi megítélését is befolyásolja. A legutóbbi próbálkozások során Glauk Konjufca és Albin Kurti miniszterelnök-jelöltek sem tudták megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget.
A februári választás eredményeként a Vetëvendosje (Önrendelkezés) párt győzött, azonban a többségi szavazat elérésének hiányában nem sikerült a kormányalakítás és stabil kabinet létrehozása, így a politikai bizonytalanság továbbra is fennáll. Az államfő, Vjosa Osmani előrehozott választásra új időpontot jelölt ki, így december 28-án újra az urnák elé járulnak a helyiek. A politikai környezetet nagyban befolyásolják olyan régióbeli feloldhatatlan kihívások, mint a szerb-albán érdekellentétek, az etnikai többségű területek érzékeny pontjai, a pártok közötti konfliktusok és a nagyhatalmi érdekek befolyásai.
A következő hetek döntő fontosságúak lesznek Koszovó politikai, gazdasági és társadalmi jövőjével kapcsolatban.
A fennálló körülmények akadályokat állítanak a költségvetés, az EU támogatások, valamint az infrastrukturális projektek elé, így Koszovó jelenleg több fronton küzd a belpolitikai kihívásokkal.
???????????? Kosovo will head to snap elections.
— Kosovo Update (@Kosovo_Update) November 19, 2025
Glauk Konjufca failed to secure a parliamentary majority to form a government. pic.twitter.com/l4dCkh6CvG
Ezzel párhuzamosan az országnak a külpolitikájában (az instabilitás ellenére - vagy éppen a helyzetből adódóan) a haderőreform és a biztonsági struktúrák megerősítése továbbra is fontos elem. Tervben van, hogy a jelenlegi Kosovo Security Force (KSF a KFOR felügyelete alatt működő erő) 2028-ra „hadsereggé” alakuljon át. A NATO vezette KFOR továbbra is jelentős szerepet tölt be Koszovóban, az együttműködések egyre erősödnek, de Koszovó törekszik regionálisan szavatolni biztonságát. Védelmi szempontból szorosabb összefogásba kezdett Albániával és Horvátországgal, amely országokkal közös együttműködést írt alá biztonsági kihívások kezelésére. Ezek az esetek mind igazolják, hogy a belpolitikai viszonyok ellenére
Koszovó hangsúlyt fektet a külpolitikájára, a védelemre és a regionális biztonsági aspektusokra.
A diplomáciában is növekvő jelentőséget szerez az ország: a német külügyminiszter nemrég volt látogatáson Pristinában, míg Szíria egy hónapja formálisan elismerte az országot. Ez is indikálja, hogy nemzetközi kapcsolatai folyamatosan fejlődnek.
Ugyanakkor nem csak védelmi és biztonsági kérdések merülnek fel Koszovóban, hiszen a gazdasága is körülményes pozícióban van. Az ország SEPA (Egységes Eurófizetési Övezet) csatlakozási késedelme közvetetten pénzügyi veszteséget jelenthet. Ráadásul kormányalakítás hiányában a 2026-os költségvetés elfogadása is elmaradt. Mindkettő tényező gazdasági bizonytalanságot és pénzügyi nehézségeket eredményezhet Koszovó számára.
A nemzetközi szereplők támogatása is viszontagságos, a regionális környezet pedig nehezíti a pozícióját. Az EU még 2023-ban vezetett be olyan intézkedéseket Koszovóval szemben, amelyeknek célja a koszovói szerb kisebbség védelme és az északi területek stabilizálása volt. Emellett stabil kormány és parlament hiányban, az olyan forrásokat, amit a Nyugat-Balkán növekedési tervének keretében kapna Koszovó, függőbe helyezték.
Ezek természetesen kihatnak az alakuló EU-Koszovó integrációs törekvésekre is, lassítva azokat.
A kormányalakítási kudarcok a polgárok és a külső szereplők felé is bizalom hiányt okoznak, amit minél előbb fel kellene oldani az országnak. A reformokat, a stabilitást, illetve az EU támogatások megérkezését mind nehezítik a jelenlegi körülmények. A nemzetközi szereplők jelenléte továbbra is segítséget nyújthat Koszovó egyensúlyozásában, azonban a térség stabilitását meg fogja határozni az elkövetkezendő időszak. A kérdés az lesz, hogy a december végi választás hoz-e stabilitást Koszovóban, és amennyiben igen, akkor milyen elképzelések mentén fog az ország kilábalni a fennálló helyzetéből.
Szemlézte: Ignácz Borbála
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
