Az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai konfliktusokról és dilemmákról írt cikket a National Interestbe Raymond F. Smith, korábban szovjet-orosz ügyekkel foglalkozó, nyugalmazott amerikai diplomata.
A szerző cikkében kifejti: sikeres külpolitika csak egy adott ország alapvető stratégiai érdekein alapuló keretrendszerből születhet. Ennek a keretrendszernek nem szabad bonyolultnak lennie. Emlékeztet: a Brit Birodalom fénykorában két érdeke volt a briteknek, az egyik a hajózási fölény megőrzése, a másik pedig annak megakadályozása, hogy a kontinentális Európát egy hatalom uralja.
Az Egyesült Államok azonban nem tudott egy ilyen keretrendszert megfogalmazni a hidegháború után. Az unipolarizmus pillanatát arra használta, hogy alkalmilag avatkozott be egyedi válságokba (Szomália, Koszovó), vagy pedig bizarr kísérleteket tegyen a világ amerikai mintára való átrajzolására (Afganisztán, Irak, Szíria, Líbia). A veterán diplomata úgy látja, ezek a kísérletek majdnem teljes kudarcot hoztak,
az érintett országok rosszabb helyzetbe kerültek, mint előtte, embertömegek haltak meg, dollártrilliókat költöttek el, és a korábbinál instabilabb, veszélyesebb nemzetközi rendszert hoztak létre.
És most itt van a minden eddiginél veszélyesebb próbálkozás: az, hogy Ukrajnát alapvető amerikai érdekként állítsák be, egy potenciális NATO-tagállamnak, amiért az USA szerződés alapján vállalná, hogy háborúba megy.
Az Egyesült Államoknak azonban a szerző szerint három alapvető stratégiai érdeke van. Egyrészt egy a mainál stabilabb nemzetközi rendszer megteremtése. Másrészt a kínai-orosz szövetségkötés megakadályozása. Harmadrészt: a nukleáris háború veszélyének csökkentése. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy elkerüljenek egy fegyveres konfliktust egy másik nukleáris hatalommal, amely alapvető érdekeit érzi veszélyben. Smith kifejti:
Ukrajna, mint minden ország, túl akar élni és prosperálni szeretne független államként. Most azonban sem belső, sem külső helyzete nem irigyelhető - különösen a hatalmasabb Oroszország szomszédsága miatt.
Ukrajnának két választása van: elér egy modus vivendit Oroszországgal, amelyben mindkét ország alapvető érdekeit biztosítani tudja; vagy pedig szövetségre lép egy másik hatalommal, amely segít neki szembeszállni Oroszországgal - és csak az USA jöhet számításba ilyen hatalomként. Ukrajna pedig most ezt a második választást preferálja.
A diplomata emlékeztet: a bécsi béke óta ismert, hogy egy stabil nemzetközi rend érdekében arra van szükség, hogy egy nagyhatalom se érezze magát sértve. Oroszország azonban ma sértett, és sértettsége krízispontig jutott.
Az Amerika számára is szükséges stabilabb nemzetközi rendszer megteremtése érdekében számításba kell venni Oroszország alapvető érdekeit - ahogy Ukrajnáét is. Ukrajnát segíteni lehet az Európa felé való közeledésben, de közben Oroszországgal is elfogadható kapcsolatokat kell építenie. Ez segítene Ukrajnának abban, hogy elkerüljön egy nemzetközi tragédiát. És Oroszországot is segítené, hogy termékenyebb kapcsolatokat ápoljon a Nyugattal - a Kínával köthető szövetsége és a nukleáris háború helyett.
Szemlézte: RG
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
