Csapdának látja a National Interest szerzője az amerikai politikus látogatása utáni helyzetet Kína és az USA viszonylatában.
A National Interest szerzője szerint Kína úgy értékeli az amerikai házelnök látogatását, hogy a Tajvan és Kína közötti stabilitás megrendült miatta. Peking most azzal fenyeget, hogy változtatni fog Amerika-politikáján, átfogó és stratégiai ellenlépeseket tesz a látogatás miatt. Már előtte azt mondta a kínai vezetés, hogy súlyos beavatkozást jelent az a saját belügyeibe - és még Joe Biden amerikai elnök is kijelentette saját párttársa látogatásáról, hogy "az nem jó ötlet".
Mennyire rosszabodhat most a helyzet? - teszi fel a kérdést a cikkíró.
Az biztos, hogy a nemzetközi kapcsolatok sokat változtak azóta, hogy 1997-ben az akkori amerikai házelnök, Newt Gingrich Tajvanra utazott. Azóta az USA és Kína közötti erőegyensúly az ázsiai hatalom felé tolódott.
Akkoriban Kínának az Amerikával fenntartott gazdasági kapcsolatai miatt le kellett nyelnie a látogatást, ráadásul akkor nem a korabeli Clinton-kormányzat embere látogatott a szigetre.
Az elmúlt években azonban új hidegháború alakult ki Kína és az USA között. Amerika és térségbeli szövetségesei - Ausztrália, India és Japán -, valamint a NATO új deklarációja Kínáról, mint rendszerszintű kihívásról, tovább fokozták a helyzetet. A National Interest szerzője szerint Peking több irányból beszorítva érzi magát.
Kína most gazdasági intézkedéseket és katonai műveleteket hajt végre Tajvan körül, miközben a G7 csoport Kínát kritizálta, hogy Pelosi látogatását ürügyként használja katonai kibontakozásához. A szerző attól tart, hogy
ez csak a kezdete a valódi konfliktusnak.
Kína egyre inkább azzal vádolja Amerikát, hogy az elfordul a hetvenes évek óta vallott, Pekinget elismerő Egy Kína politikának, és egyre inkább támogatja a tajvani elszakadási törekvéseket. Amerikai részről ugyanakkor ezúttal is megerősítették, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a tajvani függetlenedést.
Pelosi látogatása mindenesetre érzékeny időkben érte Kínát, ahol Hszi Csin-ping elnök egy szokatlan harmadik ciklusra próbálja megszerezni a legfelsőbb hatalmat.
Tajvannal szemben képviselt keményvonalassága a politikája egyik alapja, így keményen kell fellépnie Pelosi látogatása után is.
A szerző szerint várható, hogy Kína ezért lesz harcias Kelet-Ázsiában. Nem akarja ugyanis megalázottnak mutatni magát a nemzetközi színtéren, ezért további katonai lépések következhetnek.
A National Interest szerzője úgy látja, az új bipoláris világrend egyre törékenyebb lesz, miközben Hszi Csin-ping lépésről lépésre meg kívánja valósítani a "Kínai Álom" elképzelést, Kína nagyhatalmi státuszának visszaállítását 2049-re, a kommunista hatalomátvétel századik évfordulójára.
India és Délkelet-Ázsia is megérezheti majd a válság dominóhatásait, miközben Kína aktívan keresheti régi és új szövetségesei támogatását - és a nemzetközi színtéren Amerikának lesz több vesztenivalója.
Szemlézte: RG
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
