Augusztus 20-án, az IDF (Izraeli Védelmi Erők) bejelentette a Gázaváros teljes körű bevételére irányuló offenzíva megkezdését. A műveletet azzal indokolta, hogy a város a Hamasz terrorszervezet egyik utolsó jelentős erődje. Ezenfelül, elrendelte 60 000 izraeli tartalékos katona bevetését is.
Az izraeli vezetést rengeteg kritika érte az utóbbi időben, nemcsak a nemzetközi közvélemény, hanem saját állampolgárai részéről is, akik korábban óriási tüntetést is szerveztek a megszállásmegszüntetésének és a túszok visszaszerzésének sürgetéséért. Azonban a szélsőjobboldali miniszterek részéről továbbra is nagy nyomás helyeződik a háború folytatására, Netanyahu irányába.
A Gázai övezet 75 százaléka már javarészt így is romokban, illetve Izrael irányítása alatt áll. Az izraeli miniszterelnök a hadművelet előtt arról biztosította a közvéleményt, hogy engedélyezik a civil lakosság evakuálását.
Ennek ellenére, a várost érő folyamatos bombázásoknak már több tucat áldozata van. Ennek egyik legsúlyosabb példája, a Nasszer kórházat ért támadás, ahol az izraeli erők a „kettős csapás” taktikáját vetették be. Ezzel akár a nemzetközi humanitárius jogot is megszegve, hiszen az első katonai csapás után, a második, a beszámolók szerint 20 civillel, köztük újságírókkal, ápolókkal, illetve a helyszínre siető segítőkkel is végzett. A miniszterelnök kabinetje azóta kifejezte megbánását a történtekkel kapcsolatban.
Prime Minister’s Office Statement:
— Prime Minister of Israel (@IsraeliPM) August 25, 2025
Israel deeply regrets the tragic mishap that occurred today at the Nasser Hospital in Gaza.
Israel values the work of journalists, medical staff, and all civilians.
Izrael egyébként egy, a hadsereg mozgását megfigyelő kamera kiiktatásával indokolta a kórház bombázását. A történtekre augusztus 28-án az ENSZ főtitkára, António Guterres is reagált, a háború „végzetes eszkalációjaként” leírva azokat.
Az ENSZ szakértői szerint augusztus 14. óta, több mint 20 000-en menekültek el a városból az offenzíva miatt, így a palesztin lakosság egyre inkább délre szorul. Továbbá, az UNESCO jelentése szerint minimum 63 újságíró vesztette életét eddig a harcokban, amely más források szerint akár 270 fő is lehet.
A háború kezdete óta pedig a lakosság közel fele (1 millió ember a 2,06 millióból) kényszerült elmenekülni otthonából a Gázai övezeten belül. Kétségkívül, a jelenlegi konfliktus vált az eddigi legvéresebbé a Hamasz és Izrael között.
Forrás: Statista
Az izraeli kormány jelenlegi legfőbb célja a megmaradt 49 túsz visszaszerzése, akikből az IDF feltevése szerint már csak 20 lehet életben. Az eredetileg 251 fogvatartottból egyébként 140 főt sikerült eddig élve kiszabadítani.
Az elkövetkező hetekben tehát nagy valószínűséggel megfigyelhetjük Gáza teljes izraeli fennhatóság alá kerülését, amellyel a „két állami megoldás” esélye teljesen elveszik.
Kérdéses lesz a gázai lakosság sorsa is, hiszen korábban már Trump is belengette a lakosság deportálásának lehetőségét, amelyet több izraeli vezető is támogatna.
A gázai helyzet mostanra katasztrofálisra fordult, ahol folyamatos humanitárius válság veszélyezteti a lakosságot. Az állandó bombázások mellett a súlyos éhezéssel is szembe kell nézni, amelyet az összes ENSZ BT tagállam ember által okozottnak ismer el (az USA kivételével).
Bár Izraelnek, mint államnak joga van az önvédelemhez, az kijelenthető, hogy mostanra több nemzetközi jogi alapelvet is megszegett. Hiszen, a jelenlegi műveletek arányossága vagy szükségessége például erősen megkérdőjelezhető. Emellett, komoly aggodalomra adnak okot a humanitárius jog megszegéséről folyamatosan előkerülő bizonyítékok is.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
