A Facebook Szerbiában kísérletezik a felhasználók viselkedésével, és eldugja a civil oldalakat a pénzt fizető mainstreammel szemben. Stevan Dojcinovic és az általa szerkesztett, oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet „szerencsétlen kísérleti patkánnyá vált” egy, a Facebook működésében végzett módosítás következtében, erről jelent meg Dojcinovic cikke a New York Times oldalán.
A módosítások következtében az oldalak által megosztott tartalom nem jelenik meg többé a Facebook megnyitásakor megjelenő hírfolyamban, azokat egy külön szekcióba helyezi a Facebook. Dojcinovic szervezete az oldalmegtekintések több mint felét köszönhette az eddig a hírfolyamban megjelenő tartalomnak, így elég érzékenyen érintette őket a változás. „Nem túl meglepő módon ez a változtatás nem vonatkozott azokra a posztokra, amelyekért fizettek” – írja a szerző.
Ezt a változtatást a Facebook kísérleti jelleggel, a nyugati sajtóban csak ritkán szereplő országokban vezette be: a szerző Szerbián kívül Guatemalát, Szlovákiát, Bolíviát és Kambodzsát említi. A változtatás akár az összes Facebook-felhasználót érintheti a jövőben, ráadásul a céget „nem áll módunkban felelősségre vonni, kivéve magának a ténynek a terjesztését”.
Miközben a fent említett országok távol esnek a legtöbb amerikai polgártól, Dojcinovic szerint a változtatás komoly veszélybe sodorja nem csak az olyan szervezeteket, amelyeknek kis méretük és alacsony olvasottságuk miatt minden kattintás számít, hanem a változtatás által érintett országok polgárainak azt a lehetőségét is, hogy „felfedezzék az igazságot a társadalmaikról és a vezetőikről”.
A szerző Szerbia példáján mutatja be, hogy a Facebook kísérletezésének milyen komoly politikai következményei lehetnek. Szerbia, bár a Milosevic-diktatúra a múlté, még messze jár attól, hogy fejlett, jól működő demokráciának hívhassa magát. „Az Aleksandr Vucic elnök vezette párt nem csak a parlamentet, de az egész politikai rendszert a kezében tartja. A fékek és ellensúlyok rendszerének nincs hagyománya az országunkban” – írja Dojcinovic.
Milosevic óta sokat finomodtak a cenzúra eszközei, a kormányközeli lapok több pénzt kapnak a helyi és a központi költségvetésekből, ezen felül általában kesztyűs kézzel bánnak velük az ellenőrző hatóságok, miközben „a sorból kilépők váratlan látogatásokat kapnak az adóhatóságtól”.
A szerző nonprofit oknyomozó szervezete 2015 óta fenyegetésekkel és „a magánéletünkkel kapcsolatos koholmányokkal” kénytelen szembesülni. A KRIK névre hallgató szervezet honlapja sokszor az egyetlen mód, ahol a szerbek hallhatnak olyan történetekről, mint a jelenlegi egészségügyi miniszter korábbi érintkezései az alvilággal (tanúk bírósági vallomása szerint a miniszter fiatal sebészként segédkezett egy banda ellenségét eltenni láb alól).
Ezt a honlapot a múlt hónapig a legtöbb olvasó a Facebookon keresztül érte el. Most azonban, miközben a tech cég az álhírekre igyekszik lecsapni a saját állítása szerint, a Facebook sikeresen ellehetetlenítette Dojcinovic oknyomozó portálját is. „A nagy TV-csatornáknak, újságoknak és szervezett bűnözés által működtetett hírforrásoknak nem okoz nagy problémát a Facebook-hirdetések vásárlása vagy az olvasók más módon való elérése. Az enyémhez hasonló, alternatív szervezetek szenvedik meg a módosítást” – olvasható a cikkben.
Dojcinovic szerint az, hogy egy lényegében elszámoltathatatlan magáncég ekkora befolyást szerzett a média irányításában, az újságírók felelőssége is. „A Facebook használata az olvasóink elérésére kényelmes volt, ezért időt és energiát fektettünk az ottani jelenlétünkbe, ezzel mi is segítettünk a mostani szörnyeteget létrehozni”.
A leglényegesebb kérdés a cikk szerint az, hogy milyen alternatívákat találhatnak az újságírók? A szerző a Twittert és a „decentralizáltabb oldalakat” emeli ki lehetőségként. „A Facebook az alternatív hírforrások paradicsoma lehetne. Ehelyett – Szerbiában legalábbis – az erősek játszóterévé válhat” − zárja sorait a szerző.
Szemlézte: Ujvári Márton
