Moszkva az Ukrajna ellen indított háborújával nem csak az érintett két ország kapcsolata és helyzete pecsételődött meg, hanem a szomszédos Fehéroroszországé is, amely eddig az orosz vezetés legszorosabb szövetségese volt. Minderről Amy Mackinnon értekezik a Foreign Policy hasábjain.
Ukrajna északi szomszédja ugyan aktívan és ténylegesen nem vesz részt a konfliktusban, a háború kirobbanásakor azonban az észak felől támadó orosz csapatok kiindulópontja volt. A harcok első heteiben sokan attól is tartottak, hogy Minszk akár hivatalosan is csatlakozhat a háborúhoz, erre azonban (még) nem került sor.
De miért is engedte meg a minszki vezetés, hogy Oroszország ugródeszkának használhassa az országot és a területéről indítson csapásokat ukrán célpontok ellen?
Elemzők szerint Minszk mozgástere a 2020-as választások és az azt követő tömegtüntetések miatt jelentősen leszűkült, hisz a rezsim ekkor csak orosz segítséggel tudta megtartani a hatalmat.
Emiatt lehetett az, hogy jelentős számú orosz csapatot dobtak át fehérorosz területre, amelyek innen kiindulva próbálták meg elfoglalni előbb Hostomelt majd Kijevet.
A fehérorosz ellenzék és ellenállás szerint a rezsim közvetett részvétele az invázióban csak Lukasenka elnök legitimitását gyengíti. Egy felmérés szerint ugyanis a helyiek közel 67 százaléka elutasítja, hogy az oroszok az országuk területéről lövik Ukrajnát, míg csak 3 százalékuk támogatna egy közvetlen katonai beavatkozást. Sviatlana Tsikhanouskaya ellenzéki szereplő szerint az országot Oroszország úgy használja, mintha a saját repülőgép hordozója lenne. Elmondása alapján a fehéroroszokat hidegzuhanyként érte, amikor azt látták, hogy az orosz rakéták a saját hátsó udvaraikból lövik déli szomszédjukat.
A belarusz ellenállás pedig nem csak a közvéleménykutatásokban, hanem a terepen is megmutatkozik.
Hivatalos adatok szerint eddig csaknem 80 szabotázs akciót indítottak az ország területén.
Mivel az adat a belarusz hatóságoktól származik, könnyen lehet, hogy a valós számok ennél sokkal nagyobbak. De milyen szabotázs akciókról beszélhetünk? A cikk példaként említi meg, hogy egy volt fehérorosz kibervédelmi szakemberekből verbuvált hacker csoport támadásokat intézett az ország vasúti infrastruktúrája ellen, hogy lassítsa és megakadályozza az orosz utánpótlások eljuttatását a frontra. Emellett több esetben konkrét partizánakciókra is sor került a fontosabb vasútvonalak mentén. Az esetek súlyosságát az is jelzi, hogy az ország parlamentje egy nemrég elfogadott törvénymódosítással immár terrorizmusként definiálja a fentebb említett akciókat, ami alapján akár halálbüntetéssel is sújthatják az elkövetőket. Mindemellett sokan (főleg emigrált fehéroroszok) csatlakoznak a nemrég megalakult fehérorosz légióhoz, amely mára már a frontvonalon harcol az orosz csapatokkal szemben.
A cikk szerint a háború ismét felélesztette az ország demokratikus ellenállását, amely igen komoly veszélyt jelenthet a jelenlegi rezsimre. Tsikhanouskaya szerint, ha Oroszország elveszíti a háborút, akkor azzal Lukasenka rezsimje is végleg megbukhat Minszkben.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
