Október 2-án a brazil választók Luiz Inacio Lula de Silva baloldali és és Jair Bolsonaro jobboldali jelölteket küldték az elnökválasztás második fordulójába. Bolsonaro második lett, de jobban szerepelt a vártnál, Lula végzett első helyen, de nem érte el a szavazatok 50%-át, amivel azonnal megnyerhette volna a versenyt. A vádaskodás máris elindult, hogy ki kinek a segítségével csalt.
A Brazil Dolgozók Pártjának börtönből kiengedett elnöke, a korábbi szakszervezeti vezető Luiz Inacio Lula de Silva régebb óta favorit volt, s végül valóban az első helyen végzett. A kampányában úgy mutatta be magát, mint a „diktatúra” legyőzőjét, aki egész Brazíliára kiterjedő koalíciót épít majd a társadalom érdekében. Az egyértelmű volt, hogy miközben Bolsonaro népszerűsége elillant, a régi szocialista kormányok 2014 előtti rendszerét sem kívánják már vissza az emberek. Lula éppen ezért középre pozícionálta magát. A közvélemény-kutatásokban stabilan vezetett nagyjából 10%-kal folyamatosan.
Szeptember elején úgy tűnt, hogy Bolsonaro felzárkózik: erre a brazil baloldal hevesen igyekezett meggyőzni a kisebb támogatottságú elnökjelölteket, hogy lépjenek vissza a választásoktól, s támogassák Lulát.
A baloldali szavazóbázis hisztériája is veszélyes méreteket öltött: több kis párt képviselőjelöltje kért és kapott rendőri védelmet, miután halálos fenyegetések érték őket a Lulát támogató radikálisok részéről. A Dolgozók Pártjának elnökjelöltje természetesen nem támogat semmilyen szervezett erőszakos kampányt, de híveinek szemében a tét már-már apokaliptikus: tartanak tőle, hogy ha Bolsonaro nyer, Brazíliát teljesen a saját képére formálja.
Persze a jobboldalt sem kell igazán félteni. Jair Bolsonaro már előre kijelentette, hogy ha Lula győz, az csakis csalás műve lehet. A radikális jobboldali elnök hívei is számos politikust megfenyegettek: sőt, a Wall Street Journal szerint 40 politikus esett áldozatául a jobb- és baloldali radikálisok támadásainak tavasz óta.
A jobboldal a családi és keresztény értékek megvédését, a baloldal pedig sokkal több szociális reformot és persze jó adag identitáspolitikai csomagot vár a saját elnökjelöltjétől. A nyugati civilizáció a szemükben itt is válaszútra érkezett, s arra vágynak, hogy a saját elképzelésük formálja Brazíliát.
Ebben a hisztérikus környezetben érkeztek el a választások október 2-án. Lula valóban első helyen végzett, de 48%-os eredményével nem tudta kiütni Bolsonarót. A baloldal máris kikiáltotta az egyik kisebb jobbközép jelöltet, Ciro Gomest a választás mumusának, mondván: elvette a baloldaltól az ötven százalékos küszöböt jelentő szavazattömeget. Ciro összesen 3%-ot kapott, Lulának pedig csak 1,57% kellett volna az első fordulós teljes győzelemhez.
We warned 18 months ago that the function of Atlantic Council supported Ciro Gomes at this election would be force it into a second round.
— BRASILWIRE (@BRASILWIRE) October 3, 2022
Through relentless delirous attacks on Lula and his own humiliating 3% vote tally, he succeeded.https://t.co/ohbe5RwoKa
A jobboldal pedig az eredménnyel új erőt kapott a gyanakvásra, hiszen a közvéleménykutatók eddig legfeljebb 36%-ra mérték Bolsonarót. Az elnök máris azt hirdeti, hogy biztosan győzni fog, az újabb felmérések ellenére.
És mindeközben mindenki folyamatosan figyeli, hogy a hadsereg mit válaszol a politikai helyzetre.
A brazil fegyveres erők utoljára 1964-ben puccsolták meg nyíltan a brazil kormányt, de a katonai junta csak 1985-ben adta át a hatalmat a demokratikus erőknek. Így még mindig elég erősen él annak a tudata, hogy a hadsereg bármikor közbeléphet. Egy ilyen kiélezett helyzet pedig éppen egy olyan pillanat lehet, amikor ennek a katonai vezetés szükségét érezheti.
Ebben a kiélezett hangulatban várja Brazília a második fordulót. Valószínű Lula győzelme. Bolsonaro elvesztette az első körben is Minas Gerais államot, ami egy lakmuszpapírja a brazil választói akaratnak, ugyanis vegyes városi és vidéki tömegei jól kirajzolják a teljes nemzeti mintát. A szokásos „konzervatív vidék-baloldali városok” nyugati mintájával szemben itt a baloldali Lula népszerűbb a szegény, vidéki északkeleten, s Bolsonaro vezet Brazília városaiban. Akármi is történik október 30-án, Dél-Amerika legnagyobb állama nehéz hónapok elé néz.
Felhasznált cikkek:
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
