Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Reuters forrásai alapján bővíteni kívánja egységeit: 35-50 dandárt szeretne hozzáadni a jelenleg meglévő erőihez.
Nyilvánvaló, hogy az újfajta kihívások innovatív és komplex megközelítést igényelnek, ezt pedig úgy látszik, a NATO is tudja: a legfrissebb, 2022-es stratégiájában ugyanis már kiberbiztonsággal, illetve fenntartható fejlődéssel kapcsolatos irányelveket is megfogalmazott. A megváltozott biztonsági környezetben azonban a szövetség egységeiben is növekedne: akár 50 dandárszintű alakulattal kívánná megtámogatni az erejét. Kérdés azonban: mit jelent mindez a globális biztonság szintjén?
A NATO szerepe a hidegháború lezártával megváltozott.
A jelenleg az észak-atlanti térség biztonsága iránti elhivatottság illetve a globális partnerségek fomentálása kulcsszerepet kap a szövetségben, emellett pedig a 3D-s megközelítés is fontos sarokköve: defence, deterrence, dialouge, azaz védelem, elrettentés és párbeszéd. A 2022-es stratégiai dokumentumban kiemelten figyelmet kap a nemzetközi kollaboráció fontossága, amely az új dandárokat is involválja. Az össznemzeti hozzájárulások, a képesség arra, hogy a GDP-ből 2%-ot a nemzetek védelemre fordítsanak - bár komoly eredményeknek számítanak – nem prognosztizálják egyik napról a másikra ezt a hatalmas számbeli növekedést, egy dandárba ugyanis 4-5000 fő tartozik.
John Hertz biztonsági dilemmája mélyítheti az átlagember rálátását az ügyre. A realista biztonságpolitikus gondolatai alapján vegyünk két, A és B államot. A állam, hogy biztonságát növelje, fegyverkezni kezd, ám ezt B állam fenyegetésnek veszi, és ő is elkezdi fejleszteni a képességeit. Mivel A nem bízik B-ben, tovább fegyverkezik, így fegyverkezési verseny, biztonsági spirál alakul ki. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete egyértelműen fegyverkezik az Orosz Föderáció ellen, amely korábban fenyegető jelleggel lépett fel akár vele szemben, de akár a kontinentális biztonságot veszélyeztetve (Baltikum, Svédország, Krím). A multipoláris világrend újfajta hidegháborújában a nagy létszámú seregeknek elrettentő ereje (is) van: egy jól felfegyverzett és magasan képzett, elit hadsereg akaratrákényszerítő képessége jelentős előnyökhöz juttatja a tulajdonosát.
Forrás: Consumer Shield, Statista, Government of Canada, Global Firepower
Kérdés azonban, hogy képesek-e a tagállamok teljesíteni a létszámbeli elvárásokat?
A 75. évfordulóját ünneplő kollektív védelmi szövetség tagjai nem ugyanolyan mértékben fejlődtek az elmúlt évtizedekben: Németország például továbbra sem közelítette meg az előírt 2%-ot, Magyarország viszont bár elérte ezt, a létszámdeficitet jelenleg is igyekszik orvosolni. Fontos faktor emellett a szomszédunkban zajló háború, amely befolyásolja a tagállami felajánlások mértékét, mennyiségét. Rövid távon tehát kijelenthető, hogy a NATO képtelen ennyi embert mozgósítani a következő másfél - két évben.
Mit jelent mindez a szövetség, illetve az új, többpólusú világrend szempontjából?
Amennyiben sikerül pl. 10 éven belül elérni a bővítési célokat, és minimum 140 000 főt besorozni a NATO seregébe, mélyülni fog a biztonságkereső spirál. Az ezzel járó védelmi kiadások növekedni fognak akár szövetségi, akár tagállami szinten, azonban az objektív biztonságpercepció pozitívan változhat, és a NATO humán területei is erősödnének. Plusz előny, hogy az ezzel járó infrastruktúrafejlesztés lehetőséget biztosítana a munkahelyteremtésnek is. Összességében elmondható tehát: Magyarország biztonsága szempontjából és a NATO érdekeit nézve is hosszú távon megéri a bővítés, de az ehhez vezető út mind pénzügyileg, mind humán erőforrás tekintetében kihívásokkal teli.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
