Ebben a hónapban készült el az európai KidsRights nevű érdekvédelmi szervezet éves beszámolója, amelyben a résztvevő országok gyermekjogi helyzetéről tesznek jelentést. A 165 vizsgált országból Új–Zéland a 158. helyen végzett.
Andrew Becroft, Új–Zéland gyermekügyi biztosa szerint a felmérés erős figyelmeztetés arról, hogy az országának nagyobb figyelmet kell szentelnie a gyermekvédelemre és figyelembe kell vennie a kiskorúak véleményét az őket érintő törvényalkotás során. Továbbá hozzátette, Új-Zéland eddig csak nehézkesen tudta becsatornázni gyermeket véleményét a döntéshozatali folyamatokba.
A felmérés öt területet vizsgált: élethez való jog, egészséghez való jog, oktatáshoz való jog, biztonsághoz való jog és a gyermekjogi környezet minősége. Bár Új-Zéland jól teljesített az első négy kategóriában, a gyermekjogi területen a lehető legalacsonyabb eredményt érte el.
Egy adott ország helyezését oly módon határozzák meg, hogy azon országok, amelyek akárcsak egyetlen kategóriában rossz eredményt érnek el, már csak a rangsor végén foglalhatnak helyet. Így történhetett ez Új-Zéland esetében is, így az óceániai szigetország az utolsó tíz helyen olyan államokkal osztozkodik, mint a Közép-Afrikai Köztársaság, Afganisztán, Sierra Leone, Vanuatu, Csád, Egyenlítői-Guinea, Bissau-Guinea és Pápua Új-Guinea.
A gyermekjogi hiányosságokra a rangsorolást megelőzően már az ENSZ beszámolója is rávilágított. A gyermekjogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság negatív értékelése miatt veszthette el az ország a tavalyi 48. helyezését.
A Bizottság főképp a maori és más csendes-óceáni etnikumokhoz tartozó gyermek helyzetét bírálta, miszerint sürgősen biztosítani kellene számukra az oktatáshoz, egészségügyhöz és alapvető jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Továbbá az új-zélandi családjogban történt változások szerint, nem kell figyelembe venni a gyermekek kérését a szülők válásakor, hacsak az ügy nem kerül bíróság elé. A cél az, hogy Új-Zéland az ENSZ Gyermekjogi Chartájával összeegyeztethető szabályozásokat hozzon a jövőben.
Anne Tolley gyermekügyi miniszter szerint a kormány elkötelezte magát a gyermekjogok mellett, de pont emiatt terhelődött túl a gyermekvédelmi hálózat. A miniszter szerint már útnak indultak olyan projektek, amelyek biztosítanák az ENSZ–gyermekvédelmi standardok teljesítését.
A Canterbury Egyetem professzora Browyn Hayward viszont örültségnek nevezte a felmérés eredményét. Szerinte lehetetlen összehasonlítani egy etióp gyermek helyzetét egy Dél–Aucklandi fiatal életkörülményeivel.
Magyarország a 44. helyen végzet, a rangsort pedig Portugália, Norvégia és Svájc vezeti.
Szemlézte: Daam Alexandra
