A háború elején Németország történelmi kijelentésekkel és fordulatokkal látszott szembe szállni Oroszországgal. Berlin bejelentette, hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, fejleszti saját – a világháború óta elhanyagolt – hadseregét, blokkolja az Északi Áramlat 2-t és támogatja a szankciókat Oroszország ellen. Bár több mint egy hónapja mindenki éljenezte a német bejelentéseket, mára már látszik: Németország a hangzatos szavakon túl valós lépéseket nem igazán tett. Németország nehézfegyvereket egyáltalán nem szállított Ukrajnának, míg más szállítmányai is annyira kicsik voltak, hogy a Németországnál hatvanszor kisebb Észtország és Csehország is többet szállított.
Nemrég a német kancellár, Olaf Scholz azt állította, hogy Németország Ukrajnával közösen átnézte azon fegyverek listáját, amelyekre a háborúban álló országnak szüksége van és Németország felajánlotta, hogy kifizeti a szükséges felszerelés árát. A bejelentésre Ukrajna felháborodva közölte, hogy a listán nem szerepel olyan fegyver, amire szükségük lenne. Egy német újságnak sikerült megszereznie a szóban forgó dokumentumot és így kiderült, hogy
az eredeti 48 oldalas listát Berlinben fél oldalasra rövidítették és a kancellár utasítása alapján az összes nehézfegyvert levették róla. A rakétavetők, hajó- illetve páncéltörő rakéták szállítását Scholz mind elutasította.
A támogatás megvonása ellenére a kancellár úgy tesz, mintha Németország ugyanolyan segítséget nyújtana Ukrajnának, mint az Egyesült Királyság vagy Amerika, amelyek mind szolgáltatnak nehézfegyvereket Kijevnek. Olaf Scholz magatartását értékelve a Spectator képmutatással vádolva a politikust odáig ment, hogy azt írta:
a színfalak mögött azzal van elfoglalva (a kancellár), hogy meghiúsítsa az ország (Ukrajna) megsegítésére irányuló erőfeszítéseket, miközben úgy tesz, mintha fel lenne háborodva Vlagyimir Putyin agressziója miatt”.
Kettős játéka miatt Scholz erős belső kritikának is ki van téve, elsősorban a zöldpárti politikusok részéről. Azzal vádolják, hogy mind a gazdasági szankciókat, mind a fegyverszállítmányokat meg akarja hiúsítani. Erre válaszul saját védelmében a kancellár csak annyit tudott mondani, hogy Németországnak nem áll rendelkezésére a kért fegyverzet, továbbá az ukrán hadsereg nem is tudna ilyen modern fegyvereket üzemeltetni – írta a Bloomberg.
Míg a Bundestag várhatóan júniusban elfogad egy 1 milliárd eurós segélyt Ukrajnának, arról nem szabad megfeledkezni, hogy az orosz energiáért Németország napi 1 milliárd eurót fizet ki Moszkvának
– írja Anna Grzymala-Busse, a régió szakértője. Az író azzal vádolta Németországot, hogy Berlin Európa békéjét elképzelhetetlennek véli Oroszország nélkül, így a kisebb országok (úgy, mint Ukrajna, vagy a Balti államok) biztonságát hajlandó feláldozni és az orosz érdekeket előre venni. Az írás arra is emlékeztet, hogy Németországot és a német gazdasági elitet erős gazdasági szálak fűzik Oroszországhoz, erről itt írtunk részletesebben.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: ZLN
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
