Blog

Nemzetközi menekültjog: mire világít rá Ruanda esete?

Már az 1994-es genocídium óta a pluralitás jellemezte Ruanda menekültügyeit. Amióta azonban az Egyesült Királyság meghatározó szereplővé vált a közép-afrikai ország bevándorlással kapcsolatos politikájában, a helyzet romlik.

Már az 1994-es genocídium óta a pluralitás jellemezte Ruanda menekültügyeit. Amióta azonban az Egyesült Királyság meghatározó szereplővé vált a közép-afrikai ország bevándorlással kapcsolatos politikájában, a helyzet romlik.

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a Ruandába irányított menedékkérőket tovább lehet szállítani olyan államokba, ahol kínzás vagy halál veszélye fenyegeti őket, ezt az ország nyilvánvalóan tagadja – állítja a Reuters. 2022 áprilisában a brit kormány bejelentette, hogy minden menedékkérőt, aki 2022. január 1-je után egy biztonságos országból illegálisan érkezik az Egyesült Királyságba, Ruandába küldenek. A menedékjogi kérelmüket nem az Egyesült Királyságban, hanem Ruandában fogják feldolgozni. A terv bejelentését követően sok kritika érte a brit kormányt emberi jogi szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) részéről.

Az 1951. évi menekültügyi egyezmény, hivatalos nevén a „Menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény” az ENSZ égisze alatt jött létre, és a második világháború után kialakult menekültügyi helyzet kezelésére irányult. Az egyezmény meghatározza a menekült fogalmát, és lefekteti azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, amelyek a menedékjogot kérőket és a menedéket nyújtó államokat terhelik. Az egyezmény kimondja, hogy menekült az a személy, aki faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás, politikai vélemény vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás miatti üldöztetés veszélye miatt kénytelen elhagyni hazáját, és nem tud, vagy nem akar visszatérni oda. 1967-ben az egyezmény egy jegyzőkönyvvel bővült: földrajzi vagy időbeli korlátozások nélkül, egyetemesen alkalmazhatóvá tette a menekültjogi egyezményt. Ez a módosítás kulcsfontosságú volt a második világháború után, különösen a dekolonizáció során és az új konfliktusokra válaszul kialakult új menekülthelyzetek kezelésében.

menedekjog.jpg

1. ábra: Az 1951. évi ENSZ menekültügyi egyezmény által meghatározott jogok, amelyek a menekültet megilletik.

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezmény szintén irányadó a Ruandába toloncolt / toloncolandó menekültek ügyében. A jogi kötőerővel rendelkező dokumentumban olvashatunk az élethez, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jogról is. Ennek fényében egyértelmű, hogy a menekülteknek joga van ahhoz, hogy a fogadó országban ne essenek áldozatául halálos kimenetelű bűncselekményeknek, az életük ne legyen közvetlen veszélyben.

 

Az Egyesült Királyságban megoszlanak a vélemények az ügyben.

A két ország között számtalan olyan jogi aktus történt, amelyek biztosítják a feleket arról, hogy Ruanda biztonságos a menekülteknek, de az ügy korántsem ilyen egyszerű: bár az Egyesült Királyságnak anyagilag kedvező megoldás a menekültek Ruandába való telepítése, Boris Johnson regnálásának befejeztével az ügy is veszített a támogatottságából. Nem is beszélve a kritikákról: a politikai ellenfelekkel, a nemzetközi szervezetek rosszallásával, de a Brexit-tel is nehezedő eset törvényszerűen marad összetett és megosztó. Mindenesetre Priti Patel brit miniszter azt állította, hogy azok, akik nem értenek egyet a tervvel, maguk sem tudnak jobbat javasolni arra, hogyan lehetne megakadályozni, hogy ilyen sok menedékkérő érkezzen csónakkal az Egyesült Királyságba.  London a vitában azzal is érvel, hogy a szigetországba érkező menedékkérők többsége az imént hivatkozott egyezmény alapján nem számít menekültnek, mert gazdasági céllal érkezik. Menedékkérelmüket így mindenképpen elutasítanák és kitoloncolás várna rájuk.

Az Egyesült Királyság terve önmagában is megkérdőjelezhető Ruanda szuverenitásának tiszteletben tartása szempontjából, azonban az eset mélyebb összefüggésekre is rámutat. A biztonság humán dimenziójának felértékelődése, a változó világrend okozta társadalmi kihívások és a modern migrációs trendek mind arra hívják fel a figyelmet, hogy a nemzeteknek, de akár a nemzetközi szervezeteknek is nagyobb empátiával kell megközelíteni ezt a komplex kihívást.

Szemlézte: Burzán Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon