Niger felfüggesztette az Egyesült Államokkal kötött katonai megállapodását, amely kulcsfontosságú bázist és indítóállást biztosított az amerikai csapatoknak Afrika Száhel-övezetében. A lépés az afrikai nemzet Oroszországhoz és Iránhoz fűződő kapcsolatairól szóló vitát követi, amely akkor robbant ki, amikor amerikai tisztviselők Nigerbe látogattak, hogy kifejezzék aggodalmaikat.
Az amerikai hadsereg egy úgynevezett 101-es légibázist működtet Niger fővárosában, Niamey-ben. Ezenkívül egy másik jelentős létesítményt, a 201-es számozásút Agadez közelében, egy Niamey-től 920 km-re délnyugatra fekvő városban, amelyet ember vezérelte és pilóta nélküli megfigyelő repülésekre és egyéb műveletekre használnak a Száhel-övezetben.
A 201-es légibázis 2016 és 2019 között épült, több mint 100 millió dolláros költséggel. 2018 óta használják drónműveletek indítására az ISIL-hez (ISIS) és az al-Kaidához kapcsolódó fegyveres csoportok ellen a régióban. "Niger az amerikai műveletek központja Nyugat- és Észak-Afrikában, különösen a 201-es légibázison" – mondta Shihab Rattansi, az Al Jazeera tudósítója Washingtonból.
A Száhel-övezetben lévő bázis fontos Washington fegyveres csoportok elleni műveleteihez a régióban, "ugyanakkor nagyhatalmi erődemonstrációs célt is szolgál olyan országokkal szemben, mint Oroszország és Kína." - mondta Rattansi.
Az Egyesült Államok tart Oroszország afrikai befolyásától – miután a nigeri junta felmondta a biztonsági paktumot és látszólag egyre inkább elhatárolódik az USA-tól és szövetségeseitől. Washington szerint a nigeri bázisok elvesztése azzal a kockázattal járna, hogy az ország a szomszédait követve orosz érdekszférába kerülne.
A nigeri junta már tavaly decemberben kiutasította a francia csapatokat, miután 2023 júliusában puccs döntötte meg a demokratikusan megválasztott elnököt, Mohamed Bazoumot.
Az amerikai paktum mostani felmondása a 201-es légibázis bezárását jelentheti. A Pentagon szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a létesítményt a tavalyi puccs óta nem használták terrorellenes műveletekben.
Washington attól tart, hogy nigeri bázisainak elvesztése a szomszédos Burkina Faso és Mali mintájára az ott megjelenő és rohamosan erősödő orosz befolyásnak enged teret. A Wagner-csoport, a Kremlhez kötődő, korábban Jevgenyij Prigozsin által vezetett zsoldoshadsereg a két szomszédos államban, valamint számos más afrikai országban is megvetette a lábát.
A tavaly júliusi nigeri puccs után Prigozsin nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözölte az új katonai kormányt, és felajánlotta a Wagner szolgálatait. Az Egyesült Államok az év elején a külügyminisztérium és a Pentagon képviselőinek tesztlátogatása során nyitni kívánt junta felé és remélték, hogy a puccs után is érintetlenül hagyják az együttműködést – megakadályozva, hogy az ország orosz és iráni befolyás alá kerüljön.
Március 15-én azonban a junta szóvivője, Amadou Abdramane ezredes az országos televízióban tartott beszédében "illegálisnak" nevezte az Egyesült Államok nigeri jelenlétét, és határozottan kontraproduktívnak nevezte a látogatást, amelyet Molly Phee afrikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes vezetett.
[A katonai kormány] határozottan elítéli a leereszkedő hozzáállást, amelyet az amerikai küldöttség vezetőjének a nigeri kormánnyal és néppel szembeni megtorlással való fenyegetése kísér"
A megjegyzéseket nyilvánvalóan az amerikai tisztviselők azon vádjai váltották ki, melyek szerint Niger titkos tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy Irán hozzáférhessen uránkészleteihez, ami potenciálisan lehetővé tenné Teherán számára, hogy bővítse nukleáris programját – Niger ugyanis a világ hetedik legnagyobb uránkitermelője.
"A nigeri kormány visszautasítja az amerikai küldöttség vezetőjének hamis állításait, miszerint titkos uránmegállapodást írt alá az Iráni Iszlám Köztársasággal," – mondta Abdramane, hozzátéve, hogy "azonnali hatállyal" megszünteti az amerikaiakkal kötött biztonsági paktumot.
Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy azóta rugalmasságot észleltek Niger álláspontjában, ami arra utal, hogy a junta keményvonalas nézetei ellenére továbbra is nyitott lehet a tárgyalásokra.
Ha az Egyesült Államoknak teljesen ki kell vonnia erőit, elveszítheti hozzáférését a létesítményhez – amelyet teljes egészében az USA épített –, tovább csökkentve a Nyugat katonai lábnyomát a világ egy olyan részén, ahol Oroszország befolyása folyamatosan növekszik. Februárban Franciaország kivonta csapatait Burkina Fasóból, amely a 2022-es puccs óta katonai uralom alatt áll. Maliban közben oroszok képezték ki a katonai kormány tisztjeit. A Wagner, az orosz félkatonai csoport is jelen van. Mali és az Egyesült Államok kapcsolata szintén feszült: júliusban az Egyesült Államok szankcionálta a mali hadsereg tisztviselőit a Wagner-harcosokkal való kapcsolatuk miatt.
A felfüggesztés ugyanakkor sebezhetővé teheti Nigert, hasonlóan Malihoz és Burkina Fasóhoz, hiszen nem valószínű, hogy a nyugat-afrikai országok hadseregei létszámban vagy képességekben fel tudnák venni a versenyt az amerikai katonai erővel.
Ezt azzal próbálják meg kompenzálni, hogy egymás között kötnek biztonsági paktumot és Oroszországhoz fordulnak. Ez azonban nagy eséllyel nem lesz képes a korábbi kapacitásokat pótolni.
A Niger és az USA között 2012 óta fennálló paktum felmondása számos, a Száhel országaiban korábban is felmerülő szuverenitás-kérdést vet fel, amelyek szorosan kapcsolódnak a belpolitikai változások kimeneteléhez. Az, hogy az USA jelenléte nem garantált a közeljövőben, érdekes és kulcsfontosságú következményekkel jár majd – nemcsak Niger és a Száhel-övezet, hanem Európa számára is.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
