Blog

Nők a politikában: A szavazási zaklatás visszatérő probléma Japánban

A szexuális zaklatás továbbra is komoly akadályokat állít a női politikai jelöltek elé világszerte. Japánban a szavazási zaklatás mindennapos problémát jelent a választási kampányok során, miközben a globális trendek is hasonló kihívásokat mutatnak, a többi között az Egyesült Királyságban is. Mindez…

A szexuális zaklatás továbbra is komoly akadályokat állít a női politikai jelöltek elé világszerte. Japánban a szavazási zaklatás mindennapos problémát jelent a választási kampányok során, miközben a globális trendek is hasonló kihívásokat mutatnak, a többi között az Egyesült Királyságban is. Mindez súlyosan befolyásolja a nemek közötti egyenlőséget és a nők politikai szerepvállalását.

A szavazók részéről érkező szexuális zaklatás, amelyet japánul gyakran „szavazási zaklatásnak” vagy hyohara-nak neveznek, továbbra is állandó probléma a női jelöltek számára a választási kampányok során. A japán kabinetiroda 2021-ben végzett felmérése szerint a női jelöltek 24,9%-a számolt be arról, hogy kampánya során szexuális zaklatást tapasztalt. Annak ellenére, hogy az október 27-i alsóházi választásokon rekordszámú, 314 nő indul, a szavazási zaklatás továbbra is jelentős akadálya a nők politikai részvételének. 

Tomomi Higashi, a tokiói Machida városi közgyűlés 40 éves tagja elmondta a The Japan Times-nak, hogy napi szinten kéretlenül ölelgették és fogdosták férfiak. Higashit először hat évvel ezelőtt, az egyesített helyhatósági választásokon szavazták meg és azóta is küzd a zaklatás különböző formáival. „Még ha jelentettem is a környezetemnek, az incidensek olyan gyorsan és ismételten történtek, hogy lehetetlen volt megakadályozni őket” - mondta. Nemcsak szemtől szemben, de a közösségi médiában is gyakran kapott szexuális jellegű üzeneteket.

Momi Sako, a tokiói Musashino városi közgyűlés 30 éves tagja hasonló tapasztalatot osztott meg.

A szexuális zaklatás mellett gyakran kapott olyan frusztráló kérdéseket, mint „Miért nem házasodott még meg?” vagy „Vannak gyerekei?”.

A zaklatás nem korlátozódott a férfi szavazókra. Egy középkorú nő egyszer azt mondta Sakónak: „Még mindig fiatal vagy. Többet tehetnél a társadalomért, ha gyerekeid lennének, mintha indulnál a választáson”, aminek hatására a nő érzelmileg kikészült. „Nem tudtam, kihez fordulhatnék tanácsért” - panaszolta Sako.

2021-ben módosított törvényt fogadtak el a nők politikai részvételének előmozdítása érdekében. Bár a törvény sürgeti a politikai pártokat és másokat, hogy tegyenek intézkedéseket a szavazási zaklatás ellen, nem tiltja vagy bünteti kifejezetten az ilyen cselekményeket. Történtek helyi erőfeszítések a zaklatás megszüntetését célzó rendeletek megalkotására, de csak Fukuoka és Oszaka prefektúrák fogadtak el ilyen intézkedéseket.

Kaname Murasaki, az Oszaka városában működő Japán Zaklatási Szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van olyan törvényekre, amelyek kifejezetten a jelöltek biztonságának védelmét szolgálják.

A választók gyakran úgy érzik, hogy felsőbbrendű pozícióból ráerőltethetik ideáljaikat a jelöltekre, holott megfelelő fizikai és pszichológiai határoknak kellene lenniük közöttük

- mondta.

Egy 2022 augusztusában Momoko Nojo vezetésével induló projekt, a Fiftys Project a fiatalok politikai szerepvállalásának ösztönzésén dolgozik. Ő és más fiatal támogatók tanulmányi sorozatot tartottak a „Szüntessük meg az egyenlőtlenséget generációnkban a politikai térben” szlogen alatt. A csoport összesen 29, húszas és harmincas éveiben járó női jelöltet támogatott Tokióban, Kanagawában, Ibarakiban, Naganóban és más prefektúrákban a 2023. áprilisi önkormányzati választásokon. A támogatottak közül 24-et választottak meg, akikből 21 főt kérdeztek meg, hogy megtudják, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük, és mit éreztek a kampány során. A felmérésből kiderül, hogy

15 válaszadó szembesült „rágalmazással és zaklatással a közösségi médiában és e-mailekben”, 11-en tapasztaltak „szexuális vagy erőszakos szóbeli zaklatást (beleértve a gúnyolódást)”, 10-en „kritikát és rágalmazást olyan magánügyekkel kapcsolatban, mint a kor, családi állapot, szülés és gyermeknevelés”, 9-en pedig „túlzott fizikai közelséggel, például a test megérintésével vagy a szükségesnél közelebb húzódással”.

Egy tokiói sajtótájékoztatón Chiki Ogiue, a felmérést végző Chiki Lab társadalomkutatást támogató szervezet reprezentatív igazgatója elmondta: „A választási kampányok során rengeteg a becsmérlő kifejezés, és a jelöltek néha nem vesznek róla tudomást, vagy azt gondolják, hogy ezen nem lehet változtatni. A problémának mély gyökerei vannak”.

Mindez nem csak Japánban van jelen. Az Egyesült Királyság választási bizottsága feltárta, hogy a női jelöltek aránytalanul nagy arányban váltak online zaklatási támadások célpontjává. Az eredményeket 430 olyan válaszadótól vették, akik a májusi önkormányzati választásokon indultak. Megállapították, hogy a jelöltek 43 százaléka tapasztalt valamilyen visszaélést, a tapasztalatok 55 százaléka megfélemlítéssel, zaklatással és online fenyegetéssel járt. A támadásoktól tartva a női jelöltek 56 százaléka válaszolt úgy, hogy inkább kerülte az egyedül kampányolást, szemben a férfiak 19 százalékával. 

Sajnos a bántalmazás ma már a közélet elkerülhetetlen része, különösen a nők esetében.”

– mondta Claire Reynolds, a Labour Women's Network igazgatója.

A szavazási zaklatás problémája rávilágít arra, hogy a női jelöltek még mindig komoly akadályokkal néznek szembe a politikai részvételük során, nem csak Japánban, hanem világszerte. Bár bizonyos törvényi szabályozások már megjelentek, a zaklatás elleni küzdelem még mindig nem teljes körű. A nemek közötti egyenlőség politikai téren történő megvalósítása megköveteli a közösségek, pártok és társadalmi normák mélyreható változását, hogy a jövőben minden jelölt szabadon, egyenlő feltételek mellett vehessen részt a közéletben.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon