Észak-Korea nemrég bejelentette, hogy komolyabb fegyveres erőket és új fegyvereket telepít déli határára, egy nappal azután, hogy Szöul felfüggesztette a két Korea közötti 2018-as katonai megállapodás egy részét, tiltakozásul Phenjan kémműholdjának fellövése miatt.
A korábbi megállapodás értelmében a két Korea 11 őrállását bontotta vagy fegyverezte le erősen megerősített határukon, az úgynevezett demilitarizált övezeten (DMZ) belül; a 2018-as paktum célja a frontvonalbeli katonai konfrontációk enyhítése volt. Megszabta továbbá, hogy kötelezettségként a légi megfigyelést és az éleslövészeti gyakorlatokat a DMZ mentén létrehozott repüléstilalmi és pufferzónákban le kellett állítani, valamint néhány frontvonalbeli őrállást és taposóaknát mindkét félnek el kellett távolítania. A megállapodás értelmében Dél-Koreának 50, Észak-Koreának pedig 150 fedélzeti őrhelye maradt.
Az észak-koreai védelmi minisztérium a KCNA hírügynökség által kiadott nyilatkozatában közölte, hogy visszaállít minden katonai intézkedést, amelyet a Dél-Koreával kötött megállapodás értelmében leállított,
és amelynek célja a feszültség enyhítése volt a közös határ mentén – november 27-én pedig Dél-Korea hadserege is megerősítette az északi intézkedések ténylegességét.
„Mostantól kezdve hadseregünket nem köti majd a 9-19 észak-déli katonai megállapodás" – áll a nyilatkozatban. „Visszavonjuk azokat a lépéseket, amelyeket azért hoztunk, hogy megakadályozzuk a katonai feszültséget és konfliktust minden területen, beleértve a szárazföldet, a tengert és a levegőt, és erősebb fegyveres erőket és új típusú katonai felszereléseket telepítünk a régióba a demarkációs vonal mentén."
Dél-Korea okai a Korea-közi megállapodás egy részének felfüggesztésére egyértelműek: válaszul Phenjan intézkedéseire Szöul kijelentette, hogy azonnali hatállyal fokozza a megfigyelést az erősen megerősített északi határ mentén. Észak-Korea ezután azzal vádolta szomszédját, hogy az felmondta az Átfogó Katonai Megállapodás (CMA) dokumentumban foglaltakat – majd kijelentette, hogy Szöult „teljes mértékben felelősségre vonja, ha helyrehozhatatlan összecsapás tör ki" a két Korea között, melynek lehetősége valóságosabbnak tűnik most, mint a közelmúltban bármikor.
Az eszkaláció nem sokkal követte a ROK-UNC (United Nations Command) tagállamok védelmi miniszteri találkozóját. Ennek során közös nyilatkozatban döntöttek úgy, hogy Észak-Koreát állandó fenyegetésként ismerik el.
Annak ellenére, hogy a félszigeten a valódi béke megfoghatatlan, erőfeszítéseket sürgettek a meglévő fegyverszünet stabilizálására,
figyelembe véve az amerikai erőkkel szembeni összetett kihívásokat és követelményeket, valamint azok szerepvállalási feladatait.
Az emlegetett és jelenleg felfüggesztett észak-déli paktumot Kim Dzsongun és az akkori dél-koreai elnök, Mun Dzsein 2018-as csúcstalálkozójukon írták alá, ami az egyik legkonkrétabb intézkedést jelentette a modern észak-déli kapcsolatokban – azonban a viszony 2019-re megrekedt, azóta pedig komoly romlásnak indult.
„A CMA elméletileg jó megállapodás volt, mivel a kockázatcsökkentés, valamint a bizalom- és biztonságépítő intézkedések mindkét fél számára előnyösek, hiszen csökkentik a taktikai összecsapások és a véletlen eszkaláció kockázatát" - nyilatkozta Bruce Klingner, a CIA korábbi elemzője, aki jelenleg az amerikai székhelyű Heritage Foundationnél dolgozik.
„Miután bejelentették, hogy a katonai intézkedéseket visszaállítják, Észak-Korea lépései a feszültség fokozására várhatóak voltak " - mondta Dr. Csa Duhjogn az Asan Intézettől az ABC News-nak. „Észak-Korea valószínűleg kismértékű, nem nagyszabású lövöldözésekkel provokálja majd a dél-koreai hadsereget, amikor Dél-Korea végrehajtja válaszreakcióját."
Észak-Korea állítja, hogy kémműholdja, a Malligyong-1 működik, és alkalmas képeket továbbítani egy Guamban lévő amerikai bázisról, a Pentagonról, a Fehér Házról és több kulcsfontosságú dél-koreai katonai helyszínről.
Dél-Korea és az Egyesült Államok tisztviselői azonban nem erősítették meg, hogy a szerkezet képes-e felderítő küldetések végrehajtására és felhasználható képek készítésére. A lépés újabb szankciókat váltott ki az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és Dél-Korea részéről.
Amennyiben Észak-Korea állításai a Malligyong-1 képességeiről pontosak, az a felderítési képességeik fejlődését jelentheti. A guami amerikai bázisról és dél-koreai katonai terepekről készült képek továbbításának lehetősége aggályokat vet fel a jelenlegi védelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatban – a kulcsfontosságú helyszínek ismerete a stratégiai tervezés és a nemzetbiztonság szempontjából egyértelmű kockázatot jelent.
A műhold felderítési képességeivel kapcsolatos bizonytalanság olyan szintű kétértelműséget teremt, amely befolyásolhatja a katonai döntéshozatalt. Az észlelt fenyegetés megváltoztathatja a katonai stratégiákat és a haderőállásokat a régióban, mindezek mellett egy potenciális kémműhold aktív jelenléte komoly provokációt és fenyegetést jelent nem kizárólag Dél-Koreának és az Egyesült Államoknak, hanem a régió egyéb aktorainak is – legyen az Kína, Japán vagy akár Ausztrália.
December elején ráadásul Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok bármilyen lehetséges beavatkozása vagy támadása „űreszközeik" ellen „hadüzenetnek minősül".
A valós vagy vélt fenyegetettségre adott válaszreakciók és az Észak-Koreával szemben folytatott külpolitika alapjaiban változik meg azzal, hogy a kémműhold jelenléte mellett a regionális stabilitás – a két Korea között fennálló katonai paktum – felbomlása és az ideiglenes egyensúlyközeli állapot megszűnése a térség biztonsági rendszerének és kapcsolatainak átalakulását hozza. Mindezek mellett a Dél-Korea szövetségi rendszeréhez tartozó államok támogatása, a déli válaszreakciók és a térségben kialakuló, a hidegháború űrversenyére emlékeztető rivalizálás új szempontokat fogalmaz meg a két Korea kapcsolatainak alakulásában.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
