A kanadai kamionosok január végén kezdtek el tiltakozni az ellen, hogy az Egyesült Államokból az oltatlan kanadai sofőröknek hazatértük után 14 napra kötelező karanténba kell vonulniuk, ráadásul oltatlan amerikai kollégáik be sem léphetnek az országba. Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök megkérdőjelezhető és nem demokratikus módszerekkel kezeli a helyzetet. A The Economist cikke értékeli a miniszterelnök lépéseit.
Az elmúlt hetekben a világsajtót bejárta a kanadai „szabadságkonvoj” híre, több száz kamionos tiltakozott így: Vancouverből indulva átszelték az országot, hogy eljussanak a fővárosba, Ottawába. Érkezésüket több ezer ember üdvözölte kanadai zászlót lengetve és „Szabadság” feliratú transzparenseket feltartva. A kamionosok a Kanada és az Egyesült Államok közötti határátkelőt, az Ambassador-hídat zárták el, amelyet a rendőrségnek több mint egy hétbe telt „felszabadítani”. Továbbra is tüntetnek Ottawa utcáin, az elégedetlenség erősödik Justin Trudeau-val szemben.
Több tiltakozó horogkeresztes zászlót emelt a magasba érzékeltetve, hogy a kanadai korlátozásokat a nemzetiszocialista módszerekkel azonosítják.
A cikk rámutat arra, hogy Justin Trudeau nem volt hajlandó meghallgatni és megérteni a kamionosok panaszait, elutasította a velük való tárgyalást. A kanadai miniszterelnök - az ilyenkor menetrendszerű - progresszív bélyegekkel illette a tüntetők egészét: ezek szerint „az antiszemitizmust, az iszlamofóbiát, rasszizmust, a homofóbiát és transzfóbiát” láthattuk az elmúlt napokban Ottawában.
Február közepén aztán a Trudeau-kormányzat váratlan döntést hozott, mivel egy 34 éve megalkotott, de még nem használt törvény alapján országos szükségállapotot hirdetett ki. A törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bírósági végzés nélkül illegálisnak nyilvánítsa a demonstrációkat, és befagyaszthassa a tüntetők bankszámláit. Trudeau a Twitteren amellett érvel, hogy az intézkedés az állampolgárok védelmének érdekében született, valamint ezzel meg lehet óvni a munkahelyeket és a vállalkozásokat.
Illegal blockades and occupations have threatened businesses, endangered jobs, and obstructed communities for three weeks now. This week, to restore public order and protect Canadians as the situation evolves, our government invoked the Emergencies Act.
— Justin Trudeau (@JustinTrudeau) February 19, 2022
Az Economist cikke megjegyzi, hogy Kanadában a gyűlöletbeszédről szóló törvény jogkörét is tovább kívánja bővíteni a kormány. Lehetővé tennék, hogy a kanadai Emberi Jogi Törvényszék nagy pénzbírságot szabjon ki azokra az állampolgárokra, akikről úgy ítéli meg, hogy kimerítik a törvényt, illetve az egyének előzetesen tehetnének jogi panaszt polgártársuk ellen, ha attól tartanak, valami gyűlöletkeltő dolgot akarnak mondani.
A cikkíró véleménye szerint is baljós árnyékot vetnek ezek a hírek a kanadai demokráciára, a kihirdetett országos szükségállapot és az említett törvényjavaslatok a 20. század kártékony és halálos ideológiáit idézik meg. A kérdés, meddig lehet falhoz szorítani, provokálni a kanadai társadalmat és hol van a végső határ?
Szemlézte: Tombor Levente
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
