Az elmúlt hetekben az európai politikai nyilvánosságában nagy visszhangot váltott ki a Lengyel Alkotmánybíróság döntése, mely szerint meghatározott területeken a hazai jog elsőbbséget élvez az Európai Uniós joggal szemben. A Politico cikke erről a helyzetről, valamint az EU és a lengyel kormány jelenlegi viszonyáról értekezik.
A Politico által megszólaltatott lengyel diplomata leszögezte, amikor 2015-ben a többségben lévő Jog és Igazságosság Párt (PIS) megalkotta igazságszolgáltatási reformját, akkor nem az Európai Bizottsággal kívánt harcba szállni, hanem a hazai viszonyokat kívánta rendezni. A PIS 2015-ös választási programjában is megfogalmazta, hogy a bíróságok működésében az átpolitizáltság és korrupciós elemek megléte komoly probléma, ráadásul a kommunista korszak bírái jelenleg is vezetői pozíciókat töltenek be. Jaroslaw Kacznyski - a PIS elnöke - egy 2018-as interjúban pedig nyilatkozta:
A bíróságok mélyreható reformja nélkül nagyon nehéz az ország rendbetétele, hiszen ez az utolsó barikád, a döntéshozatal utolsó szintje számos fontos ügyben.
A több éve tartó feszült viszony az EU és Lengyelország között egyszerre tűnhet szakmai és ideológiai küzdelemnek. Ahogy a Politico cikke is említi, számos nagyobb igazságszolgáltatási reform született a PIS kormányzása alatt, a többi között módosították a legfelsőbb bírósági törvényt és törölték a bírák kényszernyugdíjazására vonatkozó rendelkezést. A konfliktus azonban mostanra elérte a krízispontot, a lengyel kormány óriási nyomás alatt áll a média és az EU részéről.
Az Európai Parlament pedig egy megkérdőjelezhető állásfoglalást fogadott el a Lengyel Alkotmánybíróság illegitimitásáról, és a következőt mondta ki: A testület a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszköz.
Az EP többségi álláspontja szerint szankciókkal kell sújtani Lengyelországot, vagyis az uniós pénzügyi források felfüggesztését követeli, illetve azt, hogy a lengyel helyreállítási tervet ne fogadja el a Bizottság.
A Politico megemlíti a nemzetközi bírálatokat, melyek szerint, az ügyészség nem független, a kormányzó párt a bíróságok felett is kezdi átvenni a hatalmat, és a bírákat kijelölő testületet is irányítja. A magyar kormányt is hasonló kritikával szokták illetni az uniós hatóságok. Ebből pedig jól látszik, hogy
nem csupán a jogi és szakmai érvek játszanak szerepet a nyomásgyakorlásban, hanem ideológiai indíttatások is.
A Politico szerzője azt is leírja, hogy a Bizottság 2017-ben elindította a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, amely elméletben lehetővé teszi a szavazati jog megvonását, ha egyhangúlag úgy ítélik meg a tagállamok képviselői, hogy súlyos jogállamisági problémák vannak a szóban forgó országban. Azonban a Magyarország és Lengyelország kormányai közötti szoros kapcsolat és az ebből következő vétó megakadályozza a jogállamisági eljárás befejezését. A Politico állítja, a lengyel kormány pontosan tudja, hogy semmi jelentősége nincs jogállamisági eljárásnak, mivel az nem működőképes.
A lengyel kormány számos alkalommal nyomatékosan kifejtette, hogy a hazai igazságszolgáltatási reformok elengedhetetlenek, más uniós országok megoldásait vették át, és nem szegnek EU-s jogszabályokat. A Politico úgy véli, hogy további politikai nyomásgyakorlással napirenden fogják tartani a lengyel ügyet, valószínűleg egészen a 2023-as nemzeti parlamenti választásig.
Mateusz Morawiecki októberben tartott beszédet az EP-ben, és határozottan kiállt a lengyel alkotmánybíróság döntése mellett:
Egyetlen szuverén állam sem érthet egyet ezzel az értelmezéssel. Ennek elfogadása azt jelentené, hogy az Unió megszűnt a szabad, egyenlő és szuverén országok uniója lenni.
Twitter bejegyzésében is nyomatékosította, nem fogják elhagyni Európát, mivel idetartoznak. Újra erős és ambiciózus Európára vágynak.
European integration is a civilisation and strategic choice. We are here, we belong here and we are not going to leave. We want to make Europe strong, ambitious and courageous again. That is why we do not look only at short-term benefits, but also at what we can give to Europe. pic.twitter.com/XjsMIA7BOI
— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) October 19, 2021
A lengyelekkel vívott politikai harc egyébként az Unió jövője szempontjából is vízválasztó: eldől ugyanis, hogy Brüsszel kiáll a Lisszaboni Szerződésben foglaltak mellett, vagy a hatáskörbővítést tartja elsődleges céljának.
Szemlézte: Tombor Levente
