Az utolsó csepp a pohárban egy belpolitikai vita volt, melynek kapcsán Kaja Kallas miniszterelnök leszögezte: a jelen biztonsági helyzetben nem hajlandó tovább együttműködni a korábban Vlagyimir Putyin pártjával jó kapcsolatot ápoló koalíciós partnerével.
Összeomlott az észt kormány, miután Kaja Kallas miniszterelnök azzal vádolta meg koalíciós partnereit, hogy aláássák az állam értékeit, és nem igyekeznek megvédeni annak függetlenségét – adta hírül a Financial Times. Észtország első női kormányfőjének javaslatára Alar Karis köztársasági elnök múlt pénteken mind a hét centrumpárti minisztert, köztük a külügyért felelőst is felmentette hivatalából. A liberális Reformpárt és a baloldali Centrumpárt közös hatalomgyakorlása másfél évig sem tartott.
A szakítás közvetlen okának egy hetek óta húzódó belpolitikai csatározás tekinthető. A Centrumpárt a legerősebb ellenzéki erőnek számító Konzervatív Néppárttal összefogva megfúrta a kormány oktatási reformra vonatkozó törvényjavaslatát, míg a Reformpárt ellenezte baloldali koalíciós partnerének azt a felvetését, hogy növeljék a családi pótlék összegét.
Merész lépését magyarázva azonban Kallas jócskán túlmutatott a törvényjavaslatok technikai részletein, és nemzetbiztonsági megfontolásokról beszélt:
az európai biztonsági helyzet nem teszi számomra lehetővé a Centrumpárttal való további együttműködést – fogalmazott, hozzátéve, hogy a koalíciós partnerük aláássa Észtország alapvető értékeit.
A 44 éves politikus hivatalba lépése óta rendkívül keményvonalas retorikát folytat Oroszországgal szemben, ami természetesen Ukrajna megtámadása óta még inkább felerősödött.
Egy balti állam vezetőjeként ez tán nem is olyan meglepő, viszont abból a szempontból mindenképp érdekes, hogy a Centrumpárt korábban szoros kapcsolatot ápolt a Vlagyimir Putyin mögött álló Egységes Oroszország párttal. Habár a baloldali tömörülés a hatalmon töltött évek alatt a társadalom igényeihez igazodva elkötelezetten állt az euroatlanti integrációhoz, majd a február 24-i események után végleg megszakította a Putyinhoz köthető szálakat, azt továbbra sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy támogatói bázisuk jelentős részét az ország orosz lakossága adja – vallotta be Yana Toom, a Centrumpárt európai parlamenti képviselője.
Feltételezhető, sőt, a miniszterelnök kommunikációjából gyakorlatilag egyértelműen kivehető, hogy
a kormány felbomlásának tágabb értelemben vett oka az Oroszországgal szembeni egységes fellépés kérdésében keresendő.
Hozzá kell azért tenni, hogy a kétpárti nagykoalíció tartósságára már a megalakulásakor sem lehetett mérget venni. A legutóbbi, 2019-es parlamenti választásokon már a Kallas által vezetett Reformpárt szerezte a legtöbb mandátumot, ám az akkor regnáló centrumpárti miniszterelnök kifogott rajta, és egy többpárti koalíció összetákolásával végül hatalmon maradt. Jüri Ratas végül 2021-ben egy korrupciós ügy miatt kénytelen volt lemondani, és átadni a hatalmat Kallasnak, a Centrumpárt viszont bent maradt a kormányban. A kormányzó tandem közötti feszültség tehát már a kezdetek óta jelen volt.
Nagy kérdés, hogy milyen lesz az új kabinet összetétele. A miniszterelnök a hírek szerint már felvette a kapcsolatot a Szociáldemokratákkal és a kereszténydemokrata Haza Szövetség nevű párttal egy új koalíció formálása ügyében. Könnyen előfordulhat az is ugyanakkor, hogy a politikusnő ismét ellenzékbe szorul, ha a Centrumpárt tudja maga mellé állítani a Konzervatív Néppártot és a Haza Szövetségét.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
