Dél-Korea kórházai a műtétek és egyéb orvosi ellátások jelentős csökkenésével küzdenek, ahogyan az orvosgyakornokok a javasolt egészségügyi reformok ellen, immár második hete sztrájkolnak – a kormány konkrét felszólításai és ígért felelősségre vonása ellenére is.
A két hete zajló sztrájk, amelyet orvosjelöltek vezetnek, válasz a kormány által javasolt reformokra, amelyek célja az egészségügyi rendszer megerősítése a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalmában. A vitatott reformok középpontjában az orvosi egyetemekre felvett hallgatók számának bővítése áll, ami aggodalmat kelt az orvosok körében a szolgáltatás minőségére és az oktatási színvonalra gyakorolt lehetséges negatív hatásokkal kapcsolatban. Az elmérgesedő helyzet hamar politikai jelentőséget is kapott, hiszen a tüntetések gyorsan kormányellenes demonstrációba mentek át.
Több ezren vonultak Szöul utcáira vasárnap, március 3-án a magánorvosokat képviselő Koreai Orvosi Szövetség (KMA) által szervezett tömegtüntetésen, dacolva a kormány február 29-i határidejével, hogy visszatérjenek dolgozni.
Kim Taek-woo, a KMA egy tagja így nyilatkozott: “A kormány nagyon is tisztában van azzal, hogy miért ellenzi minden orvos az egyetemekre felvett orvostanhallgatók számának növelését, de a politikát kihasználja, hogy az orvosokat örökre rabszolgákká tegye." A kormány szerint az orvostanhallgatók számának 2000-rel történő növelése a 2025-ös tanévtől szükséges a gyorsan öregedő népesség és az ország alacsony orvosszáma miatt. Dél-Koreában 1000 főre csupán 2,6 orvos jut, ez az arány pedig az egyik legalacsonyabb a fejlett világban.
Dél-Korea ráadásul a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, a születési ráta nem haladja meg a 0,72-öt – amely nemhogy a népesség növekedéséhez, de annak megtartásához sem elegendő.
What’s behind South Korea’s elderly crime wave? https://t.co/70whzHApNN #ageing #society pic.twitter.com/h4nTGoPx0e
— World Economic Forum (@wef) January 9, 2019
Az AP News hírügynökség szerint több ezerre tehető azon veterán orvosok száma, akik fiatal, pályakezdő kollégáik érdekeivel szolidaritást kifejezve hasonló módon utcára vonultak. A patthelyzet során körülbelül 9275 orvostanhallgató csatlakozott a tiltakozókhoz – ezzel egész Dél-Korea fiatal szakértőinek kétharmadát reprezentálva.
A Yonhap hírügynökség jelentése szerint a sztrájk arra késztette Szöul legnagyobb kórházait, hogy jelentősen korlátozzák a műtéteket és az orvosi eljárásokat. Az érintett kezelések a rákterápiáktól a szülészeti beavatkozásokig terjednek – így a betegek is bizonytalanok, meghatározatlan ideig kezelés nélkül maradnak.
Az eszkalálódó válságra válaszul Yoon Suk-yeol elnök kormánya szigorú figyelmeztetéseket adott ki a sztrájkoló orvosoknak, letartóztatásokkal és a tüntetések vezetői elleni vizsgálatokkal fenyegetőzött. A kormány azt állítja, hogy az illegális kollektív fellépés veszélyezteti a betegek jólétét, és megfogadta, hogy felelősségre vonja azokat, akik az ilyen zavarokért okolhatók. A dél-koreai egészségügyi törvény értelmében a kormány elrendelheti a munkába való visszatérést az orvosoknak és más egészségügyi személyzetnek, ha súlyos közegészségügyi kockázatokat lát. Az ilyen parancs betartásának megtagadása akár három év börtönbüntetést vagy 30 millió won (22 480 dollár) bírságot, valamint az orvosi engedélyek visszavonását eredményezheti.
Hétfőn, március 4-én Cho Kyoo-hong egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a hatóságok meglátogatják majd a kórházakat, hogy kiderítsék, az orvosok visszatértek-e a munkába, és "kivétel nélkül a törvény és jogszabályok szerint járnak el". Egy televíziós tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy azok, akik nem tértek vissza, "komoly problémákat tapasztalhatnak személyes karrierjükben".
Dél-Koreában mintegy 13 000 orvosgyakornok és rezidens van, legtöbbjük 100 kórházban dolgozik és tanul. Általában segítik a vezető orvosokat a műtétek során, és foglalkoznak a fekvőbetegekkel. Néhány vezető kórházban az összes orvos mintegy 30-40 százalékát képviselik.
A kormányzati nyomás ellenére a közhangulat megosztottnak tűnik, a koreaiak többsége támogatja a javasolt reformokat. A Gallup Korea közvélemény-kutatása szerint a válaszadók mintegy 76 százaléka pozitívnak tartja a kormány tervét, politikai hovatartozástól függetlenül.
Ezzel szemben a tüntetők azzal érvelnek, hogy a dél-koreai egészségügyi szektor már most is megfelelő számú orvossal büszkélkedhet; a munkakörülmények és a javadalmazás javítását szorgalmazzák, mielőtt fontolóra vennék a további bővítést. Ahogy a feszültség fokozódik, Szöul további tüntetésekre készül, orvosok százai terveznek felvonulni Yoon elnök irodája előtt. Az áprilisi parlamenti választások közeledtével Yoon pártja a parlamenti többség visszaszerzésére törekszik, így elemzők szerint nem valószínű, hogy a kormány gyorsan kompromisszumot köt.
Azonban az orvosok is ígéretet tettek arra, hogy nem hátrálnak meg, mondván, hogy a kormány terve nem foglalkozik az ágazat valódi problémáival.
A hatóságok és az orvosok közötti patthelyzet közepette a betegek helyzete forog kockán, ami aláhúzza a konstruktív párbeszéd és megoldás sürgős szükségességét a dél-koreai egészségügyi rendszer további zavarainak elkerülése érdekében.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
