Blog

Összeállt a szivárványkoalíció Izraelben

Neri Zilber a Foreign Policy hasábjain mutatja be az új izraeli „szivárványkoalíciót”, s betekintést nyújt az ország belpolitikájába.

Neri Zilber a Foreign Policy hasábjain mutatja be az új izraeli „szivárványkoalíciót”, s betekintést nyújt az ország belpolitikájába.

A zsidó államban márciusban tartottak legutóbb parlamenti választásokat. Az izraeli állampolgárok két éven belül negyedszerre járulhattak az urnákhoz. Az ismételt választásokra azért került sor, mert a bejutó pártok nem tudtak megállapodni egy életképes kormánykoalícióról, amelynek többsége lenne a Kneszetben. A koalíciós tárgyalások és a választások között/óta a Likud vezette ügyvivő kormány irányította Izraelt.

A márciusi voksolás után is kiderült, egyre jobban megosztott és egyre inkább fragmentálódik az izraeli pártpolitika. Ezt jól mutatja, hogy az új törvényhozásba nem kevesebb, mint 13 párt vagy pártszövetség jutott be. Sok elemző szerint a kialakult helyzet alapján ismét nem dőlt el semmi, a pártok továbbra is túl megosztottak. Ezt a számítást azonban keresztülhúzta az ellenzéki pártok utolsó perces bejelentése, amely szerint sikerült egy többségi koalíciót megalakítaniuk.

A 8 párti új kormányt nyugodtan hívhatjuk a Magyarországon már ismert szivárványkoalíciónak is, hiszen soraiban megtalálhatóak szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok is.

Az új koalíció gerincét az eddigi legnagyobb ellenzéki párt, a Van Jövő (Yesh Atid) adja a maga tizenhét képviselőjével. A párt a Likud és ezzel Benjamin Netanjahu egyik leghangosabb riválisa volt. Meghatározó erő lesz még továbbá a Yamina nevű jobboldali párt, amely eddig a Likud szövetségese volt. A cionista politikai formációt sokan árulással vádolják, s egyesek szerint feladják saját értékeiket azzal, hogy a baloldallal szövetkeznek. Naftali Bennett pártelnök szerint azonban világos, hogy a jobboldal nem alakíthat kormányt a korrupciós ügyekbe keveredett Netanjahu-val, s egy újabb előrehozott választás csak „káoszba sodorná” az országot.

Ezek a kijelentések azonban homlokegyenest ellentétesek Bennett korábbi kommentjeivel, amikor is a pártvezető szinte kizárta a kormányváltást.

Mindemellett a Yamina mindig is kiállt Izrael telepesi politikája mellett, s szerintük csak az egyállami megoldás a működőképes. Éppen ezért furcsa, hogy most egy arab párttal is közös szövetségbe lépnek be. A Raab nevű palesztin politikai formáció ugyanis szinte homlokegyenest más állásponton van.

A nyolcpárti koalícióban összességben a baloldal van többségben. A Yamina mellett két kisebb jobboldali formáció (az Izrael a Hazánk és az Új Remény) vesz részt a kormányzásban. Ezzel szemben a baloldal részéről ott a helyi Munkáspárt, a balliberális Meretz és a magát centristaként leíró Kék Fehér párt.

A felsorolt 8 politikai formációnak összesen 61 képviselője van jelenleg a 120 fős Kneszetben, azaz éppen megugorják a többséghez kellő létszámot.

Sokak szerint az egész koalíciót csak egyetlen egy cél tartja össze: megakadályozni a Likud és Netanjahu kormányalakítását. Ismerős ugye?

Az ideológiai ellentétek miatt nagyon nehéz bármilyen más közös pontot találni, s valószínűleg ez szakpolitikai szinten is igaz. Többen emiatt a Likud-ban is arra készülnek, hogy a koalíció csak tiszavirág‑életű lesz, s a bukásuk után ismét a tapasztalt miniszterelnök alakíthat majd kormányt.

A nyolcpárti koalíció értesülések szerint amúgy rotációs alapon képzeli el a miniszterelnöki tisztség betöltését, azaz két évig a Jamina vezére, Naftali Bennett lehet a kormányfő, majd őt követve szintén két évig a Van Jövő elnöke, Jaír Lapid. Bennet miniszterelnöksége alatt Lapid a külügyminiszteri posztot tölti be.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell