Az energiaárak és az infláció mindinkább megnehezíti az életkörülményeket. A téli hónapok közeledtével pedig a helyzet csak súlyosbodni fog. A számlák egyre magasabbak, a fizetések pedig egyre kevesebbet érnek. Ennek következtében Európa-szerte vonultak tömegek az utcára, hogy rendes bérekért és alacsonyabb árakért tüntessenek.
A COVID-19 pandémia után, az orosz-ukrán háború következtében folyamatosan emelkedtek az energiaárak, nőtt az infláció, ennek eredményeképp pedig Európa „gazdagabb” országainak lakossága elégedetlenségét fejezte ki ezekkel szemben – adta hírül az American Conservative. A napokban 100 ezren tüntettek Franciaország-szerte egyrészt a béremelésért, másrészt pedig az infláció és a magas energiaszámlák ellen. A tanárokon kívül többek között vasúti munkások, egészségügyi dolgozók fejezték ki elégedetlenségüket. A megmozdulást a már hetek óta tüntető finomítókban dolgozó munkások szervezték – számol be róla a Wall Street Journal. Franciaországban az összes benzinkút mintegy 28%á-ban már nincs elegendő üzemanyag.
Ennek következtében a lakosság megrohamozta a még tartalékkal rendelkező kutakat, az árak pedig az egekbe szöktek.
A tüntetések nagy többsége eddig békés keretek között zajlott, azonban volt arra is példa a fővárosban, hogy feketébe öltözött tüntetők kirakatokat törtek be.
Over the weekend, massive #protests erupted in Paris. Protesters are angry about soaring fuel prices, inflation, and NATO’s war with Russia. Take a look: pic.twitter.com/hfq2BFZdya
— Steve Hanke (@steve_hanke) October 17, 2022
A tüntetések kihatással voltak a közlekedésre is: csökkentett járatszámmal közlekedtek a vonatok például a London-Párizs vasútvonalon. Ami viszont még ennél is aggasztóbb lehet, azok az energiaszektor sztrájkjai voltak, a többi között az EDF nukleáris energiával foglalkozó csoportnál.
A francia reaktorok újraindításának késleltetése ugyanis nemcsak az ország, hanem az egész kontinens energiaellátására is hatással lehet a rohamosan közeledő téli hónapokban.
A tüntetések következtében okkal merül fel a vezető európai politikusokban hatalmuk esetleges meggyengülése. Február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, Európa pedig a béketárgyalások helyett a megoldást az – eddig közel sem hatásos – szankciós politikában keresi. A Wall Street Journal az Ifop mérésére hivatkozva beszámol arról, hogy
Franciaország lakosságának már csak 66% százaléka ért egyet a szankciókkal, míg korábban ez 72% volt. Ugyanezen csökkenő tendencia mutatkozik Németországban is, ahol a kezdeti 80%-hoz képest szintén csupán 66%-os a szankciók támogatottsága.
A fentiek értelmében Macron elnök számára kétségkívül a tüntetések jelentik a kihívást. Igaz, a mostani nem volt akkora volumenű, mint a sárgamellényes megmozdulás, azonban a demonstráció résztvevői így is igen világos üzenetet küldtek.
Franciaországon kívül számos más európai országban tüntettek a lakosok - számol be róla a Reuters összefoglalója. Nagy-Britanniában például az Atomic Weapon Establishment – az Egyesült Királyság nukleáris fegyverzeteinek fejlesztéséért és karbantartásért felelős szervezet – mintegy 2000 munkása vette fontolóra a sztrájkot, miután elutasították az 5%-os fizetésemelést. Mindezen felül, a GXO Logistics Inc. szintén sztrájkba kezd, ugyanezen okok miatt – demostrációjuk a hónap végén kezdődik, céljuk a magasabb fizetés elérése. Október 24-től kezdve a liverpooli kikötőnél is több száz munkás fog tüntetni - csakúgy mint Nagy-Britannia legnagyobb ápolóegyesületének 300 000 tagja - a már említett cél kiharcolása érdekében.
Csehországban és Belgiumban a kiugróan magas energiaárak és az egyre növekvő megélhetési költségek ellen tüntettek. Németországban a Lufthansa pilótái kezdtek munkabeszüntetésbe, valamint utcai megmozdulásokra is sor került, ahol az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók visszavonását szorgalmazták.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
