Blog

Putyin a vádlottak padján? – A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen

2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogokért felelős elnöki megbízott ellen ukrán gyerekek ezreinek orosz területre való deportálása miatt. A következőkben nemzetközi források…

2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogokért felelős elnöki megbízott ellen ukrán gyerekek ezreinek orosz területre való deportálása miatt. A következőkben nemzetközi források felhasználásával elemezzük az elfogatóparancs jelentőségét, valamint annak hatásait az ukrajnai háború és a nemzetközi diplomáciai eseményeire.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szerepe, amelynek köszönhetően a Nemzetközi Bírósággal (ICJ) szemben egyéneket is felelősségre vonhat, több alkalommal is előtérbe került már az ukrajnai háború elmúlt egy évében. A háborús bűnök körülményeinek feltárása, valamint a felelősök bíróság elé állítása egy ilyen kiterjedésű konfliktusban komoly feladatot jelent mind az állami szervek, mind a nemzetközi intézmények számára, amelyet joghatósági problémák is nehezíthetnek. (Erről itt írtunk bővebben)


Hasonló háborús bűnnel vádolják most Vlagyimir Putyint, valamint gyermekjogokért felelős elnöki megbízottját. Ennek oka, hogy a Bíróság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Putyin elnök személyesen felelős ukrán gyerekek ezreinek deportálásáért, illetve intézetekben, valamint táborokban való fogvatartásáért. Ezen tettek az 1949-es Genfi Egyezmények alapján háborús bűnnek számítanak, hiszen a „Jogellenes áttelepítés vagy elhurcolás, illetőleg jogellenes fogvatartás” minden esetben tilos.

Az ICC Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa azonban kifejezetten unikális helyzetet teremtett, hiszen korábban – Marti Flacks, a Centre for Strategic and International Studies kutatója szerint – csupán két másik államfővel szemben adott ki hasonló dokumentumot a Bíróság.

Az első ilyen eset a 2009-es Omar al-Bashir szudáni elnök ellen kiadott parancs volt, azonban 2019-es bukásától függetlenül az elnök sosem állt a Bíróság elé, hazájában fogták el és börtönözték be. Ehhez hasonlóan továbbá Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnököt fogták perbe még 2011-ben, azonban később a Bíróság felmentette. A regnáló állami vezetők esetében sokszor felmerül a diplomáciai mentesség kérdése is, azonban Flacks szerint az ICC-t megalapító Római Statútum egyértelműen nyilatkozik erről: a 27.cikk szerint „Semmilyen körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen Statútum szerinti büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés mérséklését.”

Ezzel párhuzamosan a Putyin ellen kiadott elfogatóparancs nagyban növelheti a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitását is. Danielle Johnson, az Atlantic Council Oxfordon végzett kutatója szerint az ukrajnai háború ügyében indított nyomozás a legnagyobb nemzetközi támogatottságú eljárás volt az ICC két évtizedes történetében.

Ennek ellenére kevéssé valószínű, hogy az orosz elnöknek valójában tárgyalással kelljen szembenéznie, hiszen a Büntetőbíróság nem rendelkezik saját erőszakszervezettel,

így a letartóztatás a Római Statútum részes felein múlik. Az elfogást különösen nehezíti, hogy az Oroszországi Föderáció nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogy egyébként Ukrajna sem: a Bíróság kizárólag azért járhat el, mert Kijev 2015-ben egy nemzetközi szerződés keretében felhatalmazta az oroszok által elkövetett háborús és emberiesség ellenes bűntettekkel kapcsolatos intézkedésre.

Ennek ellenére az elfogatóparancs komoly következményeket von maga után a Kreml számára, hiszen Putyin elnök nem látogathat többé a Statútumot elismerő országokba, hiszen azoknak szerződéses kötelezettségük őt letartóztatni, amennyiben átlépi határaikat. Moszkva erre azzal reagált, hogy számos ICC bíra, valamint Karim Khan, a Büntetőbíróság ügyésze ellen is nyomozást, valamint büntetőeljárást indított. Ezzel párhuzamosan a Kreml minden erejével igyekszik megakadályozni szövetségesei csatlakozását a Római Statútumhoz, a napokban például Örményország ratifikációs szándékát nevezte az orosz vezetés elfogadhatatlannak.

Annak ellenére tehát, hogy az orosz elnököt kis eséllyel fogják bíróság elé állítani az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, az ICC által kiadott elfogatóparancsnak mégis nagy jelentősége van. A dokumentum egyre inkább izolált pozícióba szorítja Moszkvát a diplomáciai kapcsolatokat illetően, azonban ez számos kérdést vet fel: például, hogy az esetleges fegyverszüneti tárgyalásokat mennyiben hátráltatja ez a sarokba szorított helyzet.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon