Az Európai Unió klímaszabályzata következtében a holland kormány több mint 3000 kisebb gazdálkodás felvásárlása mellett döntött, amelyek elkerülhetetlen sorsa végül a bezárás lesz. Ez pedig nagymértékben befolyásolja nemcsak az ország gazdaságát, hanem a lakosságot is. A jelenlegi helyzetről Carmen Richardson számolt be a The American Conservative hasábjain.
Hollandia már évek óta a klímaaktivisták egyik fő célpontja. Az ország kis területe ellenére több dinitrogén-oxidot és ammóniát bocsájt ki, mint bármelyik másik EU-s ország. 2018-ban, az Európai Unió Bírósága a probléma megoldását sürgette, azóta pedig a kormány számos javaslatot vett fontolóra, hogy felére csökkentsék a nitrogén kibocsátást – közülük pedig a legutolsó a farmok erőszakos felvásárlása.
Hollandiában több mint 54 000 mezőgazdasági vállalat működik, 3000 felvásárlása (és feltehetőleg a felvásárlást követő bezárása) pedig jelentős változást eredményez lévén, hogy jelenleg ez tűnik az egyetlen megoldásnak, amellyel az Európai Unió érdekeinek a kormány eleget tud tenni.
Amennyiben pedig a tulajdonosok nem fogadják el az ajánlatot, az állam a felvásárlást kötelezőnek nyilvánítja, így az „üzlet” mindenféleképpen megvalósul – számol be róla a TVP World.
Az érintett országon kívül másokra is hatással lenne a gazdaságok fokozatos felvásárlása: Hollandia az egyik legsikeresebb ország a mezőgazdaság terén, exportja 2021-ben hozzávetőlegesen 105 milliárd eurós forgalmat eredményezett.
A kormány próbálkozásai már évekkel ezelőtt tömeges tüntetéseket váltottak ki a mezőgazdaságban dolgozók körében: szalmabálákat égettek és körbekerítették a miniszterek házait, kifejezve így egyet nem értésüket.
Álláspontjukat teljes mértékben valid érvekkel támasztották alá: ha a klímaváltozás jegyében csökkenteni kell a nitrogén kibocsátást, a megszorításoknak vonatkoznia kellene a légitársaságokra és a nagyvállalkozásokra is, nem csak rájuk.
2019-ben például a kormány olyan javaslatot hozott, hogy minden nitrogén kibocsátáshoz kötődő esemény engedélyköteles. Ez azt eredményezte, hogy sem a disznó- és baromfitenyészetek, sem a tejgazdaságok nem terjeszkedhettek.
A gazdák legnagyobb aggodalma az, hogy a 2030-as kibocsátás-csökkentésről szóló terv akár a megélhetésüket is kockára teheti.
Számos érdekvédelmi szervezet fogalmazta meg kétségeit a kormány felé ezzel kapcsolatban – néhányan közülük úgy vélték, az önkéntes bezárás talán nem is jelentene nagymértékű problémát, viszont a kötelező bezárás igen.
Végső soron a hatóságok fogják eldönteni, elégséges-e az önkéntes bezárást vállaló mezőgazdászok száma. Úgy vélik, tervük pozitív kicsengésű lesz, hiszen segíteni fog a biodiverzitás fellendítében – lévén, hogy a kormány már többszöri figyelmeztetést adott ki az őshonos fajok eltűnéséről és a biodiverzitás válságos állapotáról.
Ingrid Thijssen, az egyik legnagyobb holland munkaadói szövetség elnöke szerint a felvásárlási terv volt az egyetlen lépés az „új otthonok, új infrastruktúra kiépítése felé, valamint olyan projektek kidolgozása felé, amelyek Hollandiát a létező legrövidebb idő alatt fenntartható országgá tennék.”
A Hollandiába irányuló migráció az elmúlt két évben s igen magas szinten volt, így az otthonépítési tervre mindenféleképpen mutatkozik igény, csakúgy, mint az infrastruktúra fejlesztésére. Viszont, a fenntarthatóság nem érhető el úgy rövid idő alatt, hogy többen és többen költöznek az országba. Mindazonáltal pedig, ahogy sokan osztoznak ezen a véleményen – a kisvállalkozások és gazdaságok felvásárlása, bezárása nagymértékben befolyásolja Hollandia gazdasági helyzetének alakulását.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
