Blog

Sorra látogatnak nyugati vezetők a Közel-Keletre

A palesztin-izraeli háború kitörése nagy hatással volt a világpolitikára. Elemzők vitatkoztak arról, hogy milyen geopolitikai és geostratégiai következményei lehetnek a konfliktusnak, mind regionális, mind globális szinten. A nyugati országok vezetői ezzel párhuzamosan nemcsak figyelemmel követik az…

A palesztin-izraeli háború kitörése nagy hatással volt a világpolitikára. Elemzők vitatkoztak arról, hogy milyen geopolitikai és geostratégiai következményei lehetnek a konfliktusnak, mind regionális, mind globális szinten. A nyugati országok vezetői ezzel párhuzamosan nemcsak figyelemmel követik az eseményeket, hanem a diplomácia eszköztárát felhasználva aktívan igyekeznek befolyásolni azokat.

A legjelentősebb diplomáciai találkozó kétségkívül Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között történt október 18-án. A szerdai találkozón elhangzott, hogy az USA izraeli barátaik mellett áll, viszont Biden azt javasolta, hogy Izrael ne kövesse el az Egyesült Államok 9/11 utáni hibáját. Az elnök kijelentette, hogy

míg az igazságot kerestük, és elnyertük azt, hibákat is követtünk el”.

A gázai kórház tragédiájával kapcsolatban, a hírszerző szolgálatok adataira támaszkodva Biden annak a pártján áll, hogy nem az izraeliek semmisítették meg a kórházat. A tragédia miatt Bidennek le kellett mondania a környező arab országokba tervezett látogatásait, ezért még aznap este repülőre szállt. A visszaúton még telefonon beszélt Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnökkel a humanitárius katasztrófa enyhítésének lehetőségéről.

Bidennel majdnem egyidőben Olaf Scholz német kancellár is a Közel-Keletre látogatott október 17-én, és csakúgy, mint Biden, ő is az izraeli és egyiptomi vezetővel találkozott. Előbbinek kifejezte Németország szolidaritását és támogatását. Külön kiemelte, hogy

a Holokauszt miatt különös felelősség terheli őket Izrael szuverenitásának és biztonságának támogatásában.

Egyiptom elnökével pedig a gázai övezetben rekedt civilek problémáját vitatta meg Scholz, mérsékelt eredménnyel: Kairó 20 teherautónyi segélyt enged át a határon, amely az ENSZ jelentése szerint egyáltalán nem elegendő. Azonban a gázai-egyiptomi határ megnyitására egyelőre nincs esély.

A harmadik nyugati vezető, aki meglátogatta a térséget, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak volt. Ő október 19-én kezdte meg kétnapos útját, amelynek első állomása Izrael volt, ahol a miniszterelnökkel és Isaac Herzog külügyminiszterrel tárgyalt. Sunak kijelentette, hogy ,,azt akarjuk, hogy ti nyerjetek”, és hogy Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát. Továbbá kijelentette, hogy szerinte az

izraeliek mindent megtesznek azért, hogy ne legyenek civil áldozatok, amely éppen az ellenkezője a Hamasz magatartásának.

 

Érdekesség a brit belpolitikában, hogy a vezetők döntéseit az érzelmek is nagyban tudják befolyásolni. Humza Yousafnak, a Skót Nemzeti Párt elnökének, Skócia miniszterelnökének személyes érintettsége is van: feleségének három unokatestvére is az ostrom alatt álló Gázai övezetben rekedt (a legkisebb pedig egy izraeli rakétatámadás miatt komolyan megsebesült). Emiatt, érthető módon Yousaf a mielőbbi békét támogatja, viszont kiáll Izrael mellett, és elítéli a Hamasz cselekedeteit.

A nyugati vezetők diplomáciai útjainak több közös vonása is volt, azonban a legjelentősebb ezek közül az eszkaláció megakadályozásának szükségessége.

A régió instabilitása nem kedvez egyik félnek sem, amelynek elszenvedői leginkább a gázai lakosok. A Hamasz támadásának mértéke és brutalitása azonban válaszlépésekre késztette az izraeli hatóságokat. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy

a terroristák élő pajzsként használják a civileket, hogy pozíciót szerezzenek, elkerülhetetlenné téve ártatlanok halálát. A további áldozatokat megakadályozandó a nyugati országok vezetői arra biztatják a régió országait, hogy segítsenek a harapófogóba került lakosságon.

Azonban a környező államok erre kevés hajlandóságot mutatnak: sem Egyiptom, sem Jordánia nem fogja megnyitni a határait a menekültek előtt (Izrael pedig értelemszerűen nem teheti meg).

A helyzet a Közel-Keleten tehát nem ad okot bizakodásra. Izrael láthatóan el szeretné kerülni az ártatlanok halálával járó nagyívű szárazföldi offenzívát, ugyanakkor tovább folynak a Hamasz-bázisok elleni légicsapások (amelyeknek komoly eredményei is vannak). A Gázában rekedt civil lakosság azonban a határok lezárása miatt egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül.

Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!

Szemlézte: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: