Olaszország régi-új elnökének újraválasztásával elkerülte a politikai és gazdasági válság kirobbanását. Egyelőre. A témával Hannah Roberts foglalkozik a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az olasz elnökválasztás előzményével mi is foglalkoztunk a blogunkon, sőt az egyik főszereplőjének, Silvio Berlusconi-nak külön cikket is szántunk. A parlament által tartott szavazás végül nem hazudtolta meg önmagát. A zárt ajtók mögött megkötött politikai alkuk miatt végül az eddigi elnök, Sergio Mattarella tehette le újra az esküjét. Mattarella győzelme azért különösképpen érdekes, mert a 80 éves politikus korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem akar ismét az ország államfője lenni.
Megválasztása komoly politológiai és jogi kérdéseket is felvet, például hogy lehet-e valakiből elnök kifejezett akarata ellenére?
Az elnök és a status-quo megtartása azonban igen komoly következményekkel jár az olasz belpolitikában. Mattarella maradásával ugyanis ismét megerősödött a független miniszterelnök, Draghi pozíciója, akit sokan láttak volna szívesen az elnöki székben is. A volt bankár szinte sértetlenül került ki a politikai csatározásból, így jó esélyekkel várhatja a tavaszi törvényhozási időszakot, amely alatt több fontosabb reformot is végre kíván hajtani.
Draghi esetleges elnökké választása mindenképp egy „politikai dominót” indított volna el, hiszen jelenleg a miniszterelnök személye a garancia a többpárti kormánykoalíció összetartására.
Draghi esetleges felfelé bukása tehát mindenképpen egy előrehozott választást eredményezett volna.
Az olasz pártok többségén azonban komoly sebeket ejtett az elnökválasztás.
Összeomlani látszik ugyanis a jobboldali összefogás, az Olasz Fivérek, a Lega és a Forza között.
A Meloni által vezetett Fivérek ugyanis végül kihátrált Berlusconi mögül, s sokáig a saját jelöltjét tolta előre. A Fivérek ellenállása miatt a Lega és a Forza vezetői egy esetleges pártegyesülésen is gondolkoztak, de ez a forgatókönyv nagy valószínűséggel nem valósul meg. A Fratelli már az elnökválasztás kezdetén is arra játszott, hogy a szavazás után mindenképp egy előrehozott parlamenti választást írjanak ki. Meloni pártja ugyanis jelenleg a legnépszerűbb formáció, s ők a legnagyobb ellenzéki párt is az olasz törvényhozásban. Így nekik Mattarella maradása és a status-quo fenntartása mindenképpen rossz, hisz ezzel elestek attól a lehetőségtől, hogy megerősítsék a pozíciójukat. A jobboldalon belüli ellentétek és szakadások igen komolynak mondhatóak, egyes sajtóértesülések szerint mára már kifejezetten rossz a viszony Meloni és Salvini között.
A Lega-t sokan azzal vádolják, hogy nem volt kiforrott stratégiája és sokszor csak reagált az eseményekre, nem irányította azokat. A Forza Italia és Berlusconi a személyes veresége ellenére azonban szinte sértetlenül került ki a harcból.
A cikk szerint a baloldal is ugyanúgy sebeket szerzett, de sokkal kisebbeket, mint a jobboldal.
Az Öt Csillag Mozgalomban ugyanis a párt legnagyobb nevei szólalkoztak össze nemrég az eredmények és a párt képviselőinek a szavazása miatt. A populista baloldali formáció már a választás előtt megosztott volt az elnök személyének kérdésében. Draghi felfele bukása és egy esetleges előrehozott választás miatt ugyanis az Öt Csillagnak van a legnagyobb veszítenivalója, amely jelentősen visszaesett az utóbbi hónapokban a közvélemény kutatásokban.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
