Az atomreaktorok bezárása után a német energiaszektor kényszerhelyzetbe került: az ambíciózus klímasemleges célok ellenére a szénerőművek újbóli üzembe helyezése mellett döntött a kormány 2022. telén, azonban napjainkban a gázerőművek kerülnek előtérbe.
Németország azon kevés EU-s tagállam közé tartozik, amely nem rendelkezik atomerőművel, hiszen a német kormány 2023. április 15-én az utolsó három atomreaktorát is leállította. A kormány azonban a hosszú távú energiabiztonság megteremtésében a fosszilis tüzelőanyagok bővítésének szükségességét hangsúlyozza a megújuló energiaforrások mellett. Ezt az ország 2022-es villamos-energiamixe is alátámasztja.
Forrás: a szerző saját szerkesztése a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai alapján
A fenti ábra jól szemlélteti, hogy 2022-ben a szénerőművek által megtermelt energia adta a legtöbb áramot, melyet a megújuló szélenergia követett. A nukleáris energia ekkor még az ötödik helyen állt a hazai villamosenergia-termelésben, azonban ma már egyáltalán nem járul ahhoz hozzá. Németország az ebből fakadó hiányt feltehetően a kezdetektől fogva a gázerőművek segítségével tervezte pótolni, azonban számításaikat kezdetben az orosz-ukrán konfliktus keresztülhúzta.
Februárban a kormány négy nagy földgázerőmű építéséről döntött, melyre 16 milliárd eurót terveznek költeni, mivel a megújuló energiaforrások nem fedezik az ország villamos-energia szükségletét. A Politico szerint a kormány "modern, rendkívül rugalmas és éghajlatbarát" energiaforrásként tekint a fosszilis gázerőművekre, mivel azok képesek lesznek a megújuló forrásokból előállított, tiszta tüzelésű hidrogéngáz elégetésére. Ezen kijelentés azonban komoly ellenszenvet váltott ki a német környezetvédelmi csoportokból. A Greenpeace szerint
a hidrogén körüli felhajtás csak egy füstölgő álca a még több fosszilis gáz előállításához".
További ellenérzést keltett a lakosság körében a Cicero portál tényfeltáró cikke, melyben rávilágítottak, hogy hazugság és titkolózás történt a német atomerőművek bezárásakor. A gazdasági és környezetvédelmi tárca tisztviselői ugyanis fontos információkat titkoltak el Robert Habeck gazdasági miniszter elől, és megmásították egy szakértői jelentés eredményeit is. Mindez akkor történt, amikor az utolsó német atomerőművek bezárásának halasztását mérlegelték. A cikk szerint a szakértői jelentéseket úgy módosították, hogy az erőművek további működését lehetetlennek ítélték, noha a szakértők biztonsági szempontból ezt lehetségesnek tartották.
Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió politikusa szerint: a régi gyanú beigazolódott:
a Parlamentet és a lakosságot becsapták, amikor az atomenergiát fokozatosan kivonták a forgalomból. Habecknek azonnal az asztalra kellene tennie az atomerőművek kivezetéséről szóló összes dokumentumot.
Der alte Verdacht erhärtet sich: Beim Kernkraft-Aus wurden Parlament und Bevölkerung belogen. Habeck sollte unverzüglich sämtliche Akten zum Aus der AKW auf den Tisch legen. Ansonsten droht ein Nachspiel. @cicero_online
— Thorsten Frei (@thorsten_frei) April 25, 2024
Jens Spahn, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió tagja X posztjában kiemelte: „becsaptak, megtévesztettek, eltussoltak - így lehet összefoglalni Habeck úr és csapata tevékenységét.” A politikus hangsúlyozta:
az atomerőművek leállítását nyilvánvalóan ideológiai energiapolitika vezérelte (...). A Zöld Párt jólétét szándékosan az ország jóléte fölé helyezték.
Getrickst, getäuscht, vertuscht, so muss man das Vorgehen von Herrn Habeck und seinem Team zusammenfassen. Die Abschaltung der Kernkraftwerke wurde offensichtlich mit großer ideologischer Energie betrieben, Vermerke und Akten wurden umgeschrieben. Das Wohl der Grünen Partei wurde…
— Jens Spahn (@jensspahn) April 25, 2024
Összességében elmondható, hogy a német atomenergia kivezetése adta kihívások komoly fejtörést okoznak a kormány és az energiapolitikai szakemberek számára, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor az energiabiztonság és az energiaimport-függőség csökkentés fogalmak felértékelődnek. A nukleáris energia hazai termelésének megszűnése új megoldások szükségességét hangsúlyozza Németország energiaigényének kielégítése tekintetében. Ezen kérdéskörben a fosszilis tüzelésű szénüzemek újraindítása és a fosszilis gázerőművek bővítései kerültek előtérbe. Mindez a „zöld forradalom” idején, a zöld Németországban.
Szemlézte: Tóth Veronika
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
