Szorul a hurok Trudeau kormánya körül Kanadában

A vita azután kezdődött, hogy a liberális kormány egyedüli forrásból 912 millió dolláros szerződést juttatott a WE Charity nevű jótékonysági szervezetnek egy tanulókat támogató program működtetésére. Korábban a miniszterelnök több családtagja is komoly pénzeket kapott ettől a szervezettől beszédek megtartásáért. A kormányzati szerződés elnyerése előtt pénzügyi nehézségekkel küzdő intézmény az incidens után leállította Kanadában jótékonysági tevékenységét – ismerteti a botrány körülményeit a cikk.

Az ügyhöz köthető dokumentumokat még augusztusban nyilvánosságra hozták – értesülések szerint egy erősen átdolgozott, érdemi információkat nélkülöző változatban. Az alsóház ügyvédje, Philippe Dufrense egy bizalmas levélben azt írta, hogy nem kapta meg eredeti változatában a dokumentumot, így képtelen felmérni, hogy jogszerű volt-e annak átdolgozása. A Trudeau-kormány rögtön az ügyvéd jelentése után berekesztette az ülésszakot, s ezzel a botrány körülményeinek nyomozása is félbeszakadt. Az egyértelműen időnyerés céljából hozott döntést komoly kritikák érték, mely a közvélemény-kutatásokban is visszaköszönt: a kormánypárt veszített a támogatottságából.

A kormányfő etikai eljárással néz szembe, amiért összeférhetetlensége ellenére nem maradt távol a szerződés sorsáról döntő kabinetszavazástól – értesült a hírportál. A parlament holtponton van az üggyel kapcsolatban: két bizottság is megbénult, mivel a liberálisok hosszas beszédekkel és végtelen ügyrendi pontok sorakoztatásával obstruálják az ügy megvitatását. Általános vélekedés szerint erre azért van szükségük, mert a bizottságokban kevesebb szavazattal rendelkeznek, mint az ellenzéki pártok képviselőinek összessége. A pénzügyi bizottságban az ellenzék tagjai olyan indítványt próbálnak elfogadni, amely tiltakozna a dokumentumok tartalmi korlátozása ellen, míg az etikai bizottság indítványa a miniszterelnök hozzátartozóinak juttatott illetmények részleteit vizsgálná – tájékoztat a lap. Konzervatív parlamenti képviselők ezenfelül egy 15 tagból álló, korrupcióellenes bizottság felállítását is indítványozták, mely a WE-botrány és egyéb összeférhetetlenségi ügyek feltárását szolgálná.

Pablo Rodriguez, liberális alsóházi képviselő újságíróknak nyilatkozva „részrehajlónak és felelőtlennek” nevezte a konzervatív indítványokat. Hangsúlyozta, hogy a kormány inkább egy szélesebb körű bizottság létrehozását szorgalmazza, amely a koronavírushoz kapcsolódó összes kiadást nyomon követi, s nem kifejezetten a WE-botrányhoz kötődő korrupcióellenes erőfeszítésekkel foglalkozik. Rodriguez továbbá egy sor közösségi média poszttal jelezte, hogy a parlamenti bizottságok már meghallgatták az ügyben érintett tisztviselők nagy részének vallomását, köztük a miniszterelnökét is. Szerinte már több mint ötezer „minimálisan átdolgozott” dokumentumot tettek közzé, amelyek rávilágítanak a botrány mivoltára.

A Konzervatív Párt és az Új Demokratikus Párt politikusai szerint ezek semmitmondó kijelentések, mondván a kormánypárt nem gátolná az eredeti dokumentumok feltárását, ha nem lenne rejtegetnivalója. „Óriási leplezési kísérletnek lehetünk tanúi” – fogalmazott Pierre Poilievre, pénzügyi szakértő. Rodriguez nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy az ügy eredményezhet-e bizalmi szavazást, mely az abszolút többséggel nem rendelkező liberális kormányt könnyen megfoszthatja a hatalomtól.

A másik oldalról Poilievre sem kívánt állást foglalni a bizalmi szavazást illetően, viszont megjegyezte, hogy annak bekövetkezte igencsak sokatmondó lenne: „Ha Trudeau hajlandó választásokat kiírni a nyomozás meghiúsítása érdekében, akkor bizonyára mély és sötét titkokat igyekszik leplezni a nyilvánosság elől” – mondta.

Szemlézte: Irlanda Balázs