Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára múlt héten Peru fővárosában, Limában került sor. Ezen a részes államok tényleges vezetői vesznek részt egy kivétellel. Tajvan miniszteri szintű képviseletet küld, Kína tiltakozása miatt. Ezzel együtt is egyedülálló módon mindkét ország részt vesz ezen a magas szintű diplomáciai eseményen hosszú évek óta.
A szingapúri székhelyű szervezet 1989 óta működik egyfajta kapocsként a Csendes-Óceán két partja között – és a délkelet-ázsiai országok között szintúgy. A múltheti találkozón mind a 21 tagállam képviseltette magát. Ez a térségben való közös együttműködésen kívül azért is fontos, mert a tagok között van a három szuperhatalom is. A tagállamok közül gazdaságilag messze kiemelkedik az Egyesült Államok és Kína. Ez a fölény az alábbi grafikán is jól látható.
A két gazdasági és katonai szuperhatalom viszonya 2016 óta közel sem felhőtlen. A konfliktusnak sok vonulata van, de alapvetően kettőt emelek ki. Egyrészt a térségben (tágabb értelemben a világban) betöltendő vezetői szerepért szól a versenyfutás, aminek egy fontos eleme a Dél-kínai-tengeren áthaladó kereskedelem. Kína ezen a területen agresszív terjeszkedésbe kezdett korall-zátonyok lebetonozásával, így létrehozva mesterséges szigeteket. Ezzel azt próbálja elérni, hogy a lehető legnagyobb területet szerezze meg magának a nemzetközi vizekből. Ugyanakkor ez a terjeszkedés sérti a nemzetközi jogot. Ez érthető módon egyáltalán nem tetszik a régióban található országoknak és az USA-nak sem. Ennek egyik legújabb mozzanata volt a november 18-án megkötött bilaterális szerződés a Fülöp-Szigetek és az Egyesült Államok között. Ennek kimondott célja a Kína elleni közös fellépés.
A térség másik nagy konfliktusa Tajvan. De miért is jelentős ez a 36 ezer négyzetkilométeres sziget?
1949-ben a kínai polgárháborút követően a kommunisták győzelmével ide vonultak vissza a vesztes Kuomintangok. Mind a két fél saját magát tartja az „igazi Kínának”. Tajvan Kínához való tartozása nagyon erős történelmi, kulturális kérdés – fontos figyelembe venni, hogy az amúgy racionális külkapcsolati pályán mozgó Kína ebben a kérdésben irracionálisan is cselekedhet. November 17-én, amikor Hszi-Csing-ping és Joe Biden megbeszélést tartottak Limában, a kínai elnök hangsúlyozottan kiemelte egyik vörös vonalként Tajvan kérdését.
Ez azért is hangzott el, mert ezt megelőzően a tajvani küldött meginvitálta a leköszönő amerikai elnököt Tajvanra. Ezt követően a plenáris ülésen a Biden-adminisztráció már csak egy kézfogásként utalt erre. Ugyanakkor 2022-ben Biden elnöksége alatt következett be az a pillanat, amikor az elmúlt 25 év legmagasabb rangú amerikai politikusa érkezett Tajvanra a demokrata képviselőházi vezető személyében.
De miért is fontos az Egyesült Államoknak ennyire ez a viszonylag kicsi sziget?
Erre könnyű magyarázat lenne az, hogy a Kínával szembeni, elsősorban gazdasági szembenállás jelképe lett. Amennyiben ez a válasz, miért nem elég csak a Donald Trump által is emlegetett terv, miszerint az amerikai gyárakat haza kell költöztetni Kínából az USA-ba?
Top semiconductor manufacturing countries (# of fabrication plants):
— World of Statistics (@stats_feed) August 14, 2023
???????? Japan: 102
???????? Taiwan: 77
???????? USA: 76
???????? China: 70
???????? Germany: 20
???????? South Korea: 15
???????? UK: 12
???????? Malaysia: 7
???????? Netherlands: 4
???????? Israel: 4
Mik is azok a semiconductorok – magyarul: félvezetők?
Ezek a kicsiny elektronikai szerkezetek – chipek – működtetik a számítástechnikai eszközeinket, az okostelefontól a számítógépen át az internetig. A fenti bejegyzésen jól látható, hogy mennyire sok gyár található Tajvanban. A teljes képhez ráadásul hozzátartozik, hogy a legmodernebb chipek több mint 80%-át itt, Tajvanban gyártják. Ezek után érthető, hogy miért is ennyire fontos mindkét szuperhatalomnak, hogy Tajvan hozzá tartozzon. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció lépéseket tett hazai termelés megindítására, ám ez nyilvánvalóan idő és nem is tudja kiváltani a tajvani ellátást teljes mértékben.
Végezetül visszatérve az alapvető felvetésre, ellátogathat-e a mindenkori amerikai elnök erre a szigetre?
Hiába kiemelt jelentőségő Tajvan és a chipek gyártása az Egyesült Államoknak, azt gondolom, hogy ilyet elvárni az elnöktől teljes mértékben felelőtlen lenne, tekintettel Kínára, amely elég hevesen reagálna a számára érzelmileg is kiemelt fontosságú szigetre való utazásra. Emiatt ez csak egy gesztus volt, amire utalni enged az utólagos amerikai reakció is.
Szemlézte: Fehér Szabolcs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
