2023. február 28-án Görögország történetének legsúlyosabb vasúti katasztrófája következett be, amely 57 ember életét követelte. A tragédia rávilágított az elavult közlekedési infrastruktúra problémáira, az állami intézmények működésének elégtelenségére és a mélyebb gazdasági kihívásokra, amelyek közvetetten hozzájárultak a balesethez. Az eset utóhatásai azóta is érezhetők: tömeges tüntetések, politikai válság és egy új elnök megválasztása formájában.
A baleset kivizsgálása során kiderült, hogy a tragédiát elsősorban emberi mulasztás és az elavult vasúti infrastruktúra együttesen okozta. Az eset után a larisszai vonatállomás főnökét őrizetbe vették, és gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták meg, mivel hibásan irányította a vonatokat ugyanarra a vágányra. Az állomásfőnök korábban a görög állami vasúttársaság (OSE) portása volt, és csak néhány hónapos képzés után nevezték ki a kritikus pozícióba, ami rávilágít a személyzeti oktatás és a kinevezési gyakorlatok hiányosságaira.
A Légügyi és Vasúti Balesetek Vizsgálati Hatósága (HARSIA) átfogó vizsgálatot indított, amely feltárta a vasúti biztonsági rendszerek krónikus hiányosságait. A jelentés 17 biztonsági ajánlást fogalmazott meg különböző vasúti és kormányzati szervek számára, beleértve a személyzet toborzásának és képzésének javítását, az infrastruktúra megújítását és a balesetek rögzítésére szolgáló eszközök fejlesztését.
A szerencsétlenség mélységes felháborodást váltott ki, a katasztrófa idei évfordulója pedig feltépte a régi sebeket,
Athén és Thesszaloniki utcáit több százezer ember töltötte meg, követelve a felelősök elszámoltatását és a vasúti biztonság haladéktalan reformját. Szolidaritásukat 24 órás munkabeszüntetéssel fejezték ki légiforgalmi irányítók, mozdonyvezetők, orvosok, ügyvédek és tanárok is, ezzel megbénítva az ország közlekedését és közszolgáltatásait.
A demonstrációk erőszakba torkolltak, az elégedetlenséget pedig fokozta, hogy a kormány nem mutatott kellő hajlandóságot arra, hogy valódi változtatásokat eszközöljön a közlekedési rendszerben.
???? Happening now: Greece is on fire as a nationwide strike brings the country to a standstill. Riot police deployed tear gas, water cannons, mass arrests, and excessive violence. Protesters tried to breach barricades and storm the parliament in the capital Athens. pic.twitter.com/YS8ZeiVBkn
— red. (@redstreamnet) February 28, 2025
A tragédia és az azt követő tüntetések nem önálló események, hanem mélyebb gazdasági és politikai problémák következményei.
Görögország az elmúlt másfél évtizedben komoly gazdasági válságokon ment keresztül. A 2008-as pénzügyi krízis és az azt követő adósságválság miatt az ország kénytelen volt jelentős megszorításokat bevezetni, amelyek az állami beruházásokat és infrastruktúrát is érintették. A közlekedési rendszer alulfinanszírozottsága és elhanyagoltsága részben ezen gazdasági problémák következménye. A görög állam folyamatosan próbálta csökkenteni kiadásait, és ennek áldozatául estek a vasúti fejlesztések is, ezért vált az ország vasúti hálózata az egyik legkevésbé fejletté az Európai Unióban. Emiatt pedig az automatizált biztonsági rendszerek bevezetése is késlekedett.
Miközben a gazdasági növekedés az utóbbi években felülmúlta az európai átlagot, a társadalom szélesebb rétegei nem érzékelték ennek pozitív hatásait. Az emberek számára az életszínvonal stagnálása, a közszolgáltatások leromlása és a korrupció továbbra is meghatározó problémák. A vasúti baleset csak egy tünete annak az intézményi válságnak, amely Görögországot sújtja.
Ebben a feszült légkörben választották meg az ország új elnökét, Konstantinos Tasoulas-t, aki korábban a görög parlament házelnöke volt.
Az elnökválasztás ugyanakkor nem hozta meg a várt társadalmi békét, sőt, sokan bírálták Tasoulas kinevezését, mivel az Új Demokrácia párt tagja, amelyet sokan a vasúti reformok elmaradásáért és a baleset utáni elégtelen intézkedésekért okolnak. Tasoulas ígéretet tett a közlekedési infrastruktúra modernizálására és az igazságszolgáltatás megerősítésére, de sok görög számára ő is csak a status quo folytatását jelenti.
A vonatbaleset és annak következményei tehát nem csupán egy tragikus eseményről szólnak, hanem egy mélyebb válság manifesztációi. Görögország számára a legnagyobb kihívás most nemcsak az, hogy helyreállítsa a földrengés tépázta területeket, hanem az is, hogy megbirkózzon ennek az egy katasztrófának a következményeivel, amely mély nyomokat hagyott a társadalomban. Egyértelmű, hogy átfogó reformokra van szükség annak érdekében, hogy hasonló esetek többé ne történhessenek meg. A közlekedési infrastruktúra modernizálása mellett elengedhetetlen lenne a politikai felelősségvállalás kultúrájának megteremtése, hiszen a korrupció és a rendszerszintű mulasztások miatt a görögök változást követelnek.
Szemlézte: Tóth Zsombor
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
