A britek azt várták a Brexittől, hogy az összekovácsolja majd az Egyesült Királyságot. A június 8–i előrehozott választás azonban sokkal mélyebb kulturális és generációs törésvonalakra világított rá. A The Economist elemzésében úgy véli, Nagy-Britannia az Egyesült Államok töredezett társadalma felé halad.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a brit politikát ezentúl már nem a társadalmi osztályok, hanem az értékek fogják irányítani. Ezáltal a konzervatívok immár nem csak a vagyonosabbak és a polgárság, a Munkáspárt pedig nem csupán a kétkezi munkások pártja lesz: a vagyoni osztályok helyett inkább az egyre mélyülő kulturális és generációs szakadék lesz a meghatározó.
Ez a minta nem véletlenül lehet ismerős – ugyanez történt az Egyesült Államokkal az elmúlt 30 évben. A hagyományos értékek hangoztatásával először Ronald Reagan tudta bevonzani a Republikánus Pártba a korábban demokrata-szavazó, kékgalléros munkásokat, egyfajta kulturális háborút elindítva. Később a republikánusok megnyerték maguknak a konzervatív munkásosztályt, az evangélikusokat és az üzletembereket is, mire a demokraták az értelmiség, a kisebbségek és a liberálisok „koalíciójával” feleltek. A kulturális szakadék ezután generációssá, majd regionálissá mélyült: a fiatalok, a nagyvárosok és a partvidékek lakói jellemzően demokrata szavazók lettek, míg a külvárosokban, vidéken, és az ország belső területein a republikánusok emelkedtek fel.
Innen már nem nehéz párhuzamot vonni a brit politika felé: a toryk jellemzően meg tudták tartani a vagyonosabb, vidéki, belső területeken elhelyezkedő körzeteiket, ám sok nagyvárosi, gazdagabb körzetet is elveszítettek. Ezen felül erősödni tudtak a munkásosztály körében – győzedelmeskedni tudtak több hagyományosan munkáspárti, északi területen is. Eközben a Munkáspárt, miközben vegyes teljesítményt nyújtott a munkások lakta területeken, sok gazdagabb körzetet, nagyvárost és egyetemi várost is meg tudott nyerni magának.
Ahogyan ezekből az adatokból is látszik, az osztályok közti különbségek helyett az értékek fogják formálni az egyes pártokra leadott szavazatokat. A konzervatívok képviselik az olyan régimódi, tradicionális elveket, mint a hazafiasság, a nagyfokú önrendelkezés, és az idegenekkel szembeni bizalmatlanság. Ezek az elvek mind a munkásosztályt, mind a polgári középosztályt a torykhoz húzták. Eközben a Munkáspárt a multikulturalizmus és a sokszínűség pártjává vált, mely értékek teljesen különböző társadalmi csoportokat tudtak egyesíteni: az etnikai kisebbségeket a fiatalokkal és egyetemistákkal, vagy éppen a nagyvárosi dúsgazdag jogászokkal.
Az értékek mellett az Egyesült Államokhoz hasonlóan regionális törést is látunk. A Munkáspárt felemelkedett a nagyvárosokban, Londonban pedig egyenesen utolérhetetlen. Mindeközben a konzervatívok visszaszorultak az urbánus területeken, miközben egészen váratlanul több vidéki iparterületen is győzedelmeskedni tudtak.
Azonban az értékpolitizálás gyakran felülírja a racionalitást. Az üzleti világ a toryk hagyományos szövetségesének számított, akik ennek megfelelően alakították politikájukat – az alacsony adók, a munkahelyteremtés, és a kisebb állami beavatkozás korábban megnyerték az üzleti szférát a konzervatívoknak. Nem úgy az idei választások esetében, ahol a toryk számos, vállalatokat negatívan érintő elemet átvettek a Munkáspárt korábbi választási programjából. Nem meglepő módon a Brexit miatt már épp eléggé aggódó üzleti világ csendben maradt a választások idején: Theresa May ígérete a bevándorlás csökkentéséről, illetve a „hard Brexit” lehetőségének felvetése felért egy hátbaszúrással a mindig is konzervatív-párti brit biznisz számára.
Nagy-Britannia veszélyes úton indult el. Az a minta, amely Egyesült Államok végtelenül töredezett társadalmához vezetett, megismétlődni látszik az Egyesült Királyságban is. Az amerikai példa pedig nem túl pozitív: az óceán túloldalán a politikát megosztott, egymással szóba sem álló törzsek jellemzik, akik lezüllesztik a politikai kultúrát és akik szinte lehetetlenné teszik a létfontosságú ügyekről, mint például a költségvetésről való megegyezést. Félő, hogy a Brit-szigeteken is ezt a törést láthatjuk kialakulni, mely nem kecsegtet sok jóval az ország jövője szempontjából.
Szemlézte: Illés Gergő
