Napjaink velejárója a klímaváltozás. Elég komolyan vesszük? A tendencia sajnos negatív: a társadalom jelentős része negligensen áll hozzá ehhez a közügyhöz.
Annak ellenére, hogy a 21. század klímakatasztrófájának már halálos áldozatai is vannak, az emberek nagy része különböző szociális berögződések okán inkább félrenéz, amikor a téma szóba kerül - írja a Wired magazin témában megjelentt cikke. Mi vezetett globálisan az égető probléma megoldani nem akarásához?
A komplex problémakör átfogó vizsgálata alapján a kutatók számtalan választ találtak arra, hogy az egyén hozzáállása miért inkább tagadó, mint kooperatív, reziliens.
A kultúra történelmileg a hőséget a kitartás próbájaként ábrázolta, ezzel individualizálva a problémakört. Az emelkedő hőmérséklet azonban sokak számára egyre nehezebbé teszi, hogy megfelelő hűtés és folyadékpótlás nélkül biztonságosan elviseljék a kültéri hőmérsékletet. A légkondicionálásra való támaszkodás elszakítja a társadalmat az éghajlatváltozás valóságától, ami a hőséggel járó kockázatokkal kapcsolatos tudatosság hiányához vezet. Az emberi alkalmazkodás fiziológiai korlátait azonban a közvélemény továbbra is kevéssé ismeri. A szabadban dolgozók arra kényszerülnek, hogy veszélyes körülmények között dolgozzanak, ami több megbetegedést és halálesetet eredményez. A törvény által elítélt fogvatartottak és a hajléktalanok szintén nagy veszélynek vannak kitéve a hűtési létesítmények elégtelensége és a társadalmi elhanyagoltság miatt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A megoldás azonban várat magára.
Az állam felelőssége nyilvánvaló, az egyéné azonban ködös. A válasz a többi között a fogyasztói magatartásban keresendő, ugyanis amennyiben nagy tömegek egyöntetű döntése a vállalatokhoz is elér, hosszú távon a nemzetközi piacra is hatással lesz. Ha a fogyasztók jelentősebb része tudatos vásárlói döntéseket hozna, sokat tehetne a globális felmelegedés szinten tartásáért. A visszafordíthatatlan károk tovagyűrűzését ugyanis megakadályozhatjuk azzal, hogy megfékezzük pl. a túlfogyasztást.
Milyen stratégiákkal diszponál az átlagember? Elsősorban muszáj felismernünk a helyzet komolyságát: az emberiség visszafordíthatatlan károkat okozott a Földnek.
A kocka azonban még nincs teljesen elvetve: mi is tehetünk ezért egyéni szinten. Ismerjük fel: az embert és természetet egyaránt kizsákmányoló cégek helyett muszáj felkutatnunk azokat az akár lokális opciókat, amelyek termékének megvásárlásával nem okozunk akkora kárt. Emellett érdemes belegondolnunk abba is, hogy a legtöbb termék ár-érték arányában sem kedvez a pénztárcánknak: pl. egy csúcskategóriás mobiltelefon előállítási- és anyagköltsége csupán töredéke az eladási árának. Az élelmiszer beszerzése szintén kruciális kérdés, hiszen a klímaidegen termékek importja, illetve a hazai produktummal való helytelen gazdálkodás nagyban elősegíti a kurrens klímakatasztrófa eszkalációját. Így a legjobb, amit tehetünk, hogy szezonális zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk lehetőleg hazai beszállítótól, illetve a húsfogyasztási szokásainkat is átértékeljük, hogy a nap végén jó gazdái lehessünk a ránk bízott flórának és faunának.
Forrás: Statista
Összességében elmondható tehát: számít személyes hozzájárulásunk a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében.
Ugyan jelenleg sok médium nem a klímaváltozásra helyezi a hangsúlyt, a legtöbb forrás az internettel már rendelkezésünkre áll. Bár a cél felé vezető út rögös, mégis egyre többen vélik, hogy a fenntarthatóság az egyén döntésénél indul.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon