A 21. század közel-keleti konfliktusai – köztük az iraki háború és a 2011. március 15-e óta tartó szíriai polgárháború – számos civil áldozattal és brutalitással jártak. Ez hasonlóan igaz a két ország északi területén működő Iszlám Állam (Daesh) által elkövetett bűncselekményekre, amelyek különösen érintették a jezidita közösségeket. Az elmúlt néhány hónapban számos per indult egyes ISIS-tagok ügyében a jazidi nők ellen elkövetett tetteikért, azonban ezek csupán korlátozott felelősségrevonási lehetőséget jelentenek. A következőkben nemzetközi források alapján szemlézzük a jezidita közösségek helyzetét.
Egy félreértett vallás: kik a jeziditák?¹
A jezidita közösség főképp Észak-Irakban él, közel az iraki háború után kurd autonóm területekké nyilvánított földekhez. Alapvetően kurd nyelven beszélnek, létszámuk világszerte eléri a 700 ezret, azonban az ISIS okozta üldöztetésnek köszönhetően töredékük maradt csupán a Moszultól északra fekvő törzsterületen a Szindzsár-hegy közelében.
A jazidik alapvetően etnikai-vallási kisebbséget képeznek, amely a síita és a szunnita muszlimok összetűzése által uralt Irakban különösen rossz helyzetben van.
Vallásuk kifejezetten izolált, az iszlám és a zoroasztriánus hit keveréke, amely nehezen megismerhető a szóbeliség erős hagyománya miatt. A jezidizmus alapvetően dualista, a jó és a gonosz konfliktusára épül, azonban hozzá tartozik a Tawusi Melek angyal alakja, amelyet gyakran pávaként ábrázolnak, és az földön történt dolgokért felelős². A muszlim többség a vallás ezen sarokpontját általában sátánimádásként értelmezi, így a közösség támadások kereszttüzében áll.
A jazidik identitásának megkerülhetetlen eleme a kitaszítottság és az üldözöttség érzése. Ezt mutatja, hogy képviselőik gyakran hangoztatják, hogy történetük során 72 mészárlást vészeltek át. Az ISIS által elkövetett bűncselekményeket pedig úgy emlegetik, mint a 73. népirtást.
Akiket árucikként kezelnek: jazidi nők az Iszlám Állam fogságában
Miután az Iszlám Állam a 2010-es évek közepén kiterjesztette ellenőrzését Észak-Irak területére, valamint átlépte a szíriai határt, jazidi nők ezrei kerültek a terrorszervezet fogságába. A Global Justice Center tanulmánya rávilágít az ellenük elkövetett borzalmakra. Az ISIS által kontrollált régiókban alapvetően a sharía szabályai vannak érvényben, azonban azokat a terroristák által értelmezett módon alkalmazzák.
Ennek következtében a jazidi nőkre teljes mértékben tárgyként, eladható árucikként tekintenek, hiszen a jezidizmus nem tartozik az iszlám által tolerált vallások közé, ezért gyakorlói hitetlennek számítanak.
A legtöbb kiszabadult nő arról számolt be, hogy elfogásuk után csoportokba osztották őket, koruk és házassági státuszuk alapján, az időseket pedig rögtön megölték. A Global Justice Center szakértői szerint számos propagandairat szól a rabszolgakereskedelem elfogadottságáról, ami megmutatkozott a fogságba ejtett nők esetében is. A puszta erőszak és az emberkereskedelem mellett különösen gyakori volt a szexuális erőszak: a Human Rights Watch adatai alapján 105 nőből legalább hetvenet sorozatosan megerőszakoltak. Ezzel együtt járt a kényszerített terhesség és abortusz, amely bizonyítja, hogy
az ISIS annak érdekében követte el ezeket a bűncselekményeket, hogy ne születhessen meg a jeziditák újabb generációja.
A népirtást a Római Statútum 6. cikke definiálja, valamint lehetővé teszi az egyének Nemzetközi Büntetőbíróság általi felelősségrevonását hasonló bűncselekmény elkövetése esetén. Ennek ellenére – ahogy Susannah Cray tanulmánya is rámutat – jelenleg az ICC-nek nincs joghatósága eljárást kezdeményezni a jazidi nép elleni népirtás ügyében, mert az ISIS nem részes országokban követte azt el, illetve a terrorszervezet vezetőinek állampolgársága szerinti országok sem ismerik el az ICC-t.
Merre tovább?
Bár az Iszlám Államot mára jelentősen sikerült visszaszorítani, a terrorszervezet, valamint az általa képviselt ideológia továbbra is fenyegetést jelent a térségben élők számára. Ezzel együtt a jeziditák által átélt traumák is tovább élnek.
Ezt jól példázza az npr riportjában bemutatott kislányok története. Bár őket kiszabadították egy jazidi lányokkal kereskedő nő birtokából, a megrázkódtatás következtében teljesen elvesztették az identitásukat, csak arabul szólalnak meg, és gyakorló muszlimmá váltak. A lányok 5 és 6 éves korukban kerültek az ISIS fogságába.
Bár a Nemzetközi Büntetőbíróságon való felelősségrevonás távolinak tűnhet, számos országban volt példa az Iszlám Állam korábbi katonái elleni perekre a jeziditák ellen elkövetett bűntettekkel kapcsolatban. A Reuters februári információi szerint például Hollandiában egy nőt jazidiak rabszolgaságba taszításáért fognak perbe fogni, de Németországban már számos ilyen esetre volt példa.
The #ISIS #Daesh member Hasna A in court in Netherlands today denied owning a #Yezidi #Yazidi slave and the charge of enslavement. But the Dutch prosecution service believes it will win the case against her.https://t.co/Edvyb0gdep
— FreeYezidiFoundation (@Free_Yezidi) February 14, 2023
FYF statement and thread on the case below. https://t.co/lpuyymxiza
Annak ellenére, hogy az iraki parlament 2021. március 1-jén elfogadta a Jazidi Túlélők Törvényeként emlegetett jogszabályt, amely kártérítést, egészségügyi szolgáltatásokat, valamint egyéb előnyöket biztosít az Iszlám Állam által okozott terror túlélőinek, az Emma Organisation humanitárius szervezet igazgatója szerint ennek megvalósítására nincs igazi politikai akarat az állam részéről.
Bár egyes becslések szerint körülbelül 240 ezer jazidi menekült még mindig táborokban él, a jezidita közösségekben társadalmi szintű változásokat váltott ki az ISIS okozta tragédia.
A Deutsche Welle riportja rámutat, hogy a jazidi nők jogai számos elemmel bővültek: engedélyezték számukra a felsőoktatást, valamint szabadon mozoghatnak akár férfi felügyelet nélkül is. Ezzel párhuzamosan a közösség is nyitottabb lett. Emellett azonban számos probléma továbbra is fennáll, hiszen a fogságból visszatérő nők sokszor nehezen integrálódnak újra saját közösségükbe, amely eleve nincs könnyű helyzetben az ISIS okozta pusztítás miatt.
Összefoglalva tehát a jazidi nők esete a 21. századi Közel-Kelet egyik legtragikusabb eseménysorozata, amelynek hatásai és következményei a következő évtizedekben továbbra is meghatározóak lesznek az Észak-Irakban élő jezidita közösségek szempontjából.
¹Avi Asher-Schapiro, “Who Are the Yazidis, the Ancient, Persecuted Religious Minority Struggling to Survive in Iraq?,” National Geographic, August 11, 2014, https://www.nationalgeographic.com/history/article/140809-iraq-yazidis-minority-isil-religion-history.
²Bozarslan Hamit Cengiz Gunes and Veli Yadirgi. 2021. The Cambridge History of the Kurds. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108623711.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
