Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a törvényhozás felsőházát reformálná meg azzal, hogy hét „független” szenátort javasolt a Szenátus tagjának. Mindeközben a Beaufort-tengeren két évszázadra visszanyúló területi vitákat váltott ki az USA és Kanada között az ott található kőolaj- és földgázkészletek kiaknázására vonatkozó amerikai nyilatkozat.
Reformer miniszterelnök
A 2013-ban szenátorok vagyonnyilatkozat-tétele körül kialakult botrány után ezek az első jelölések, amivel a Szenátus működését alakítaná át a liberális miniszterelnök. Trudeau elképzelése az, hogy a nem választás útján létrejövő felsőházat pártpolitikától mentes intézménnyé alakítsa. Hírek szerint többek között paralimpiai bajnok is van a hét jelölt között.
A liberálisok januárban létrehozott bizottsága azzal a céllal jött létre, hogy tanácsokkal lássa el a miniszterelnököt a lehetséges szenátorokkal kapcsolatban, akiket elsődlegesen szakmai tudásuk és nem pedig párthovatartozásuk alapján választanak ki. A kormányfő nyilatkozatában azt mondta, a kormányzat elkötelezett amellett, hogy átalakítsa a Szenátust, „visszaállítsa a társadalom bizalmát, és megszüntesse a párttagsági szempontot a jelölési és kinevezési folyamatban.” Trudeau úgy véli, ezáltal a felsőház függetlenebb intézmény lehet és jobban elláthatja alkotmányos feladatait „a jogalkotásban, a regionális és kisebbségi érdekképviselet területén”, továbbá a pártérdekek fölé helyezi a kanadai emberek érdekeit.
Claude Carignan, a Szenátus ellenzéki vezetője azt mondta, a felsőház tagjai továbbra is azon fognak dolgozni, hogy folytassák a korábban megkezdett reformokat, „modernizálják az intézményt, még átláthatóbbá és beszámoltathatóbbá tegyék”. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy Trudeau intézkedései érdemi változásokat nem jelentenek a múlthoz képest.
Az előző miniszterelnök, Stephen Harper a három éve kitört botrány után nem jelölt senkit szenátori pozícióba. A korábbi kormányzat meg akarta újítani vagy megszüntetni a Szenátust, hogy egy választott szervvé váljon, azonban a Legfelsőbb Bíróság elutasította ezeket a terveket.
A jelölteket a miniszterelnök választja ki, ugyanakkor formálisan a főkormányzó (General Governor) nevezi ki őket, aki a brit királynőt képviseli az országban. (Jelenleg ezt a pozíciót David Johnston tölti be.)
„Sértett szuverenitás”
Kevesebb, mint egy héttel Justin Trudeau és Barack Obama északi-sarki vizek védelméről szóló közös nyilatkozata kiadása után az amerikai kormányzat bejelentette, hogy kőolaj-és földgázkészletek kitermelését tervezi a Beaufort-és a Csukcs-tengeren, olvasható a CBC News honlapján megjelent cikkben. Az amerikai Óceán-energetikai Hivatal (Bureau of Ocean Energy Management) által megjelölt területek egy részét Kanada a magáénak tekinti.
Kanada és az USA eltérő földrajzi magyarázatokkal próbálja alátámasztani saját igazát, azonban tény, hogy a két ország évtizedek óta nem tud megegyezni a mintegy 21 ezer négyzetkilométernyi, Ontario-tó méretű terület hovatartozásáról. Yukon igazságügyi minisztere, Brad Cathers szerint a BOEM terve „sérti Kanada északi-sarki szuverenitását”.
A British Columbia Egyetem professzora, Michael Byers szerint ez a probléma aláhúzza Kanada és az USA közti tárgyalások fontosságát a Beaufort-tengeri területi viták rendezésével kapcsolatban. „Az előterjesztés provokatívnak tekinthető abból a szempontból, hogy a nemzetközi területi vita ismét előkerült. És emiatt gondolom úgy, hogy a kanadai kormánynak tárgyalásra kellene hívnia a másik felet” − idézi a professzort a CBC News. Byers ugyanakkor úgy látja, Trudeau és Obama viszonya megfelelő ahhoz, hogy megoldják a problémát.
John Kerry amerikai külügyminiszter a BOEM-nek februárban írt leveléből kiderül, hogy „a parttól 200 tengeri mérföldön túli terültek bérbe adása jelentős külpolitikai következményekkel járhat, és előzetes egyeztetéseket kíván hasonló területek estében”. Ugyanakkor a Beaufort-tengeri területeken 2020-ig nem kezdődhetnek meg a kutatások.
Árpási Botond
