Blog

Tévés vitában csaptak össze Nagy-Britannia kormányfőjelöltjei

Boris Johnson miniszterelnök és Jeremy Corbyn munkáspárti jelölt vitájának legfontosabb mozzanatait foglalta össze a Guardian.

Boris Johnson miniszterelnök és Jeremy Corbyn munkáspárti jelölt vitájának legfontosabb mozzanatait foglalta össze a Guardian.

Hosszú évek óta nem vett részt brit miniszterelnök élőben közvetített vitában. A Cameront váltó Theresa Maynek lett volna lehetősége, de biztonságosabbnak ítélte, ha maga helyett egyik miniszterét küldi Corbyn ellen. Boris Johnson miniszterelnök viszont elfogadta a Munkáspárt éles nyelvű vezetőjének kihívását, és vitába bocsátkozott vele az Independent Television (ITV) stúdiójában.

Az összecsapás nem bizonyult annyira sorsdöntőnek, mint ahogy arra egyesek számítottak. A két jelölt egyike sem támadta túl erősen a másikat, nem hangzottak el gúnyos megjegyzések és a közönség sem tűnt megelégedve egyikükkel sem. Ami a leginkább látszott, hogy mindketten inkább támaszkodtak a biztonságra, mintsem hogy kockáztassanak.

Jeremy Corbyn úgy döntött, hogy nem foglalkozik a Brexittel, helyette pártja nagyszabású terveiről fog beszélni, amelyek majd megreformálják az egész királyságot, újraosztják a javakat és élhetővé teszik a környezetet. Ha szóba került a Brexit, akkor igyekezett annál égetőbb belpolitikai kérdésekre terelni a szót.

Corbyn legfontosabb kártyájának a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) bizonyult. Ahányszor csak alkalma volt rá, elmondta, hogy micsoda veszélyek fenyegetik a britek büszkeségének számító közszolgálatot, ha továbbra is a Johnson-kormány uralja a Westminstert. „El fogja adni az NHS-t Amerikának és a gyógyszeriparnak!” – vetette Johnson szemére.

Az ellenzéki pártelnök alatt akkor kezdett égni a talaj, amikor arról, kérdezték, hogyan fog szavazni egy esetleges második referendumon. Corbyn többszöri kérdezésre sem volt képes válaszolni, mondván hogy majd a népnek kell döntenie, ha pártja kidolgozta az új feltételeket.

A miniszterelnök közben ugyanolyan repetitíven fújta a magáét, mint Corbyn. Johnson alapállása az volt, hogy erre a választásra csakis azért van szükség, mert a parlament képtelen zöld ágra vergődni a Brexittel kapcsolatban, tehát ennél fogva a legfontosabb, hogy konzervatív többség alakuljon, mert másképp sosem lesz vége a cirkusznak.

Johnson stratégiája csupán annyiból állt, hogy ne kövessen el hibát, és minél többször tudja elmondani, mennyire fontos a Brexit. Az utóbbi kétség kívül sikerült, az előbbi viszont nem annyira, mint szerette volna. Amikor a saját szavahihetősége került szóba, válasz helyett inkább antiszemitizmussal vádolta meg ellenfelét. Amikor pedig András herceg friss, Epsteinnel kapcsolatos botránya felől kérdezték, komoly ellenszenvet váltott ki azzal, hogy azt felelte: „A királyi család feddhetetlen”.

Végeredményben egyikük sem vesztett, de nem is nyert. Corbyn nem vétett nagyokat, de nem is talált fogást a miniszterelnökön. Johnson pedig elérte a célját, hiszen az csak annyi volt, hogy ne rontsa el. Úgy tűnik, hogy ami mindkettőjüknek gondot okoz, az az, hogy az emberek higgyenek is nekik. Valószínűleg sokan átérezték, mire gondolt Julie Etchingham, a beszélgetés moderátora, amikor a vita végén megkérdezte: „Talált egy varázslatos pénzfát, Mr. Johnson? És Mr. Corbyn, ön talán egynél többet is?”

Szemlézte: Orbán Tamás