Kijött a The Crown (A Korona) ötödik évada a Netflixen: a nemrég elhunyt brit királynőről és családjáról szóló filmsorozat körül ismét kitört a botrány.
Több éve már, hogy elindult a Netflix nagyszabású sorozata II. Erzsébet királynő uralkodásáról, és királyi családja köz- és magánügyeiről. A sorozat nagy sikereket ért el, élénk figyelem övezi mind Nagy-Britanniában, mind a világ körül. Most indul el új évada, amiben a kilencvenes évek, a királyi család legdrámaibb, legtragikusabb évei kerülnek terítékre.
A Spectator szerzője A Korona körüli vitákról írt véleménycikkében. Robin Ashenden felteszi a kérdést: mennyire tényszerű vagy mennyire fikciós a királynői sorozat?
A Korona új évada kapcsán már a megjelenés előtt olyan neves személyiségek szólaltak meg kritikusan, mint John Major kilencvenes évekbeli konzervatív miniszterelnök és munkáspárti utódja, Tony Blair,
vagy éppen Judi Dench is. A neves megszólalók "nonszensz" és "marhaság" jelzőkkel, súlyos kritikával illették a sorozatot, és Denchhez hasonlóan sokan követelik azt, hogy kifejezetten tüntessék fel az epizódok elején, hogy fikcióról van szó.
A Spectator szerzője kifejti: amikor valódi eseményekről, valódi és akár még élő személyiségekről szóló filmes alkotások készülnek, akkor azokat rendre ellentmondások és botrányok kísérik. Örök a vita, hogyan lehet művészeti vagy szórakoztatóipari alkotásokban feldolgozni a szikár történelmi eseményeket, híres személyiségek életét - hiszen a valóságban nincs mindig és minden viszonylatban dráma. Miközben a drámaíróknak az a feladata, hogy ilyeneket alkossanak, ezekre fűzzék fel egy történet elmesélését, egy személyiség bemutatását.
A Korona sorozatban például egy időbe hozták a falklandi háborút és Thatcher fiának eltűnését a Dakar ralin, miközben a kettő között hónapok teltek el - ez mégis beleférhet egy filmdráma sorozatba.
Az viszont a Spectator szerzője szerint nem, hogy Károly herceg John Majorrel konspirált volna anyja, a királynő lemondatása érdekében, vagy hogy Fülöp hercegnek részleges felelőssége van lánytestvére korai halálában. A szerző leszögezi: az ilyen kitalált történetek valódi kárt okoznak valódi embereknek.
A filmek aztán filmtörténetté válnak - és sokszor csalódást keltő, amikor emlékezetes filmek híres jeleneteiről kiderül, hogy azok nem történtek meg - mint például több történetszál a Tűzszekerek című angol sportfilmben. Hasonlóan: az In the Name of the Father című, északír konfliktusról szóló emlékezetes film több karaktere és fontos jelenete is kitalált, pedig a sztori eredetileg valós eseményeken alapul.
Így tehát folyamatosan feltehető a kérdés: mennyire lehet a dráma kedvéért eltorzítani a valóságot? A Spectator szerzője szerint A Korona kapcsán is folytatódik majd ez a vita.
Szemlézte: RG
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
