Az, hogy az Egyesült Államok lemarad az AI (mesterséges intelligencia) terén Kínával szemben, nem végzetes – de a fenyegetés figyelmen kívül hagyása az lehet.
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) használata mindennapi életünk részévé válik és elérhető árucikké alakul, az elkerülhetetlen verseny globálissá vált, különösen Kína és az Egyesült Államok között – erre figyelmeztet X bejegyzésében a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella is. Azt írja, a „Jevons-paradoxon újra lecsap! Ahogy az AI egyre hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé válik, használata robbanásszerűen növekedni fog, és olyan árucikké válik, amelyből soha nem elég.”
Jevons paradox strikes again! As AI gets more efficient and accessible, we will see its use skyrocket, turning it into a commodity we just can't get enough of. https://t.co/omEcOPhdIz
— Satya Nadella (@satyanadella) January 27, 2025
A Reuters közben arról ír, hogy a kínai AI-jal foglalkozó vállalatok, mint a DeepSeek, jelentősen csökkentették a különbségeket. Az említett mindössze három hónapos lemaradásban van az amerikai modellekhez képest az alapvető képességek terén.
Ennek következtében a döntéshozóknak fel kell készülniük egy olyan világra, amelyben több mesterséges intelligencia-ökoszisztéma létezik – olyan világra, ahol a dominancia nem feltétlenül a Nyugat kezében van.
Az Egyesült Államok számára nem is ennek elérése kellene, hogy az AI végső célja legyen, hanem inkább a stratégiai alkalmazkodás.
Hol áll ma Amerika ebben a versenyben?
A kínai technológiai vállalatok gyors előretörésétől való növekvő félelem ellenére az amerikai modellek továbbra is kissé előrébb járnak a benchmark-eredmények terén. Ugyanakkor Kína már számos mérföldkövet ledöntött – például az AI-vezérelt Xiaomi elektromosjármű-gyár integrált gyártási rendszere, ahol 76 másodpercenként gördül le egy autó a gyártósorról. Ez már nem hasonlítható össze a korábbi, kevert vagy manuális munkaerőre épülő módszerekkel.
Az Egyesült Államok számára egy reális stratégia lehetne az AI-modellek úgynevezett alkalmazásprogramozási interfészeinek (API) szabványosítása a Nemzetközi Szabványügyi Szervezeten (ISO) keresztül, amely csökkentené az ökoszisztémák közötti váltás költségeit. Emellett érdemes lenne kidolgozni olyan döntéshozatali mechanizmusokat, amelyek összehasonlítják a megbízhatatlan modellek kimeneteit érzékeny területeken, mint például az egészségügy vagy a pénzügyek. Harmadrészt, ha a globális bizalomépítés továbbra is nehézségekbe ütközik, a nyílt adatmegosztás újragondolása is enyhítheti az aggályokat. Például az egészségügyi adatok feltételes megosztása – anonimizálás és differenciált szabályozás révén – biztonságot nyújthat.
Kína vágtázik, míg Amerika üget
Történelmileg az amerikai AI-ökoszisztéma virágzását a tudományos szabadság és gazdagság, a magántőke-befektetések, valamint a széles körű tehetségbázis kiegyensúlyozott kombinációja tette lehetővé. A viszonylag alacsony szintű szabályozás mellett olyan modellek, mint az OpenAI GPT-je, a Google Gemini-je és a Meta nyílt forráskódú LLaMA-ja mutatták az utat az alapmodellek fejlesztésében, amelyek a chatbotoktól a tudományos kutatási eszközökig mindenben szerepet játszanak.
Ennek ellenére – ahogy a történelem mindig – az események fordulatot vehetnek. Kína gyorsan zárkózik fel.
Az amerikai felhőszolgáltatók (AWS, Azure, GCP) jelenleg a globális piac több mint 60%-át uralják, míg az Alibaba Cloud csupán körülbelül 4%-os részesedéssel bír.
Ugyanakkor Kínában az államilag vezérelt kezdeményezések – például a „Következő Generációs AI Fejlesztési Terv” – révén rengeteg beruházás történt a félvezetők és az adatinfrastruktúra terén. A kínai vállalatok, mint a Baidu, az Alibaba és a DeepSeek, szoros állami-magántechnológiai együttműködésekben vesznek részt, és ezáltal egyre csökken a teljesítménykülönbség az amerikai modellekhez képest. A rivalizálás fokozódik, akárcsak a feszültségek. Egyes kínai modellek már benchmarkfeladatokban is képesek felülmúlni amerikai társaikat.
Még hangsúlyosabb, hogy Peking gyors ütemben integrálja az AI-t a fejlett gyártásba, a megfigyelésbe és a közszolgáltatások adminisztrációjába.
Ehhez képest az Egyesült Államok még nem érte el az ilyen mértékű operatív bevezetettséget. Még ha azt is mondhatjuk, hogy Amerika AI-terén szerzett előnye Kínával szemben bizonyos, az ebből fakadó következmények komoly bizonytalanságot jelenthet – hiszen sok ismeretlen tényező még felfedezésre vár. Ilyen például az a kérdés, hogy Kína miért fektet ennyire intenzíven az AI-ba, a pénzügyi motivációkon túl?
Bár a történelem még nem íródott meg, az Egyesült Államoknak nem kell feladnia. Annak ellenére, hogy sokan az AI-t a digitális hegemónia trójai falovának tartják, azok, akik az innováció oldalán állnak, és megbecsülik a kíváncsiságot, még mindig kikövezhetik az utat egy olyan jövő felé, ahol az okos stratégia győz a korai megadás felett.
Szemlézte: Hannah LeBor
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
