Törökországban országos tüntetések robbantak ki Ekrem İmamoğlu, Isztambul népszerű ellenzéki polgármesterének letartóztatása után, akit korrupcióval és terrorizmus támogatásával vádolnak. Az események nemcsak a politikai feszültségeket, hanem a mély gazdasági válságot és Recep Tayyip Erdoğan 22 éves hatalmának kihívásait is felszínre hozták. A tüntetések több mint 55 tartományra terjedtek ki, több ezer fiatal és városi középosztálybeli csatlakozott a demonstrációkhoz, miközben a kormány erőszakos eszközökkel próbálja megfékezni az elégedetlenséget. Vajon ez a válság új korszakot hoz Törökország politikai életében?
Ekrem İmamoğlu, Isztambul polgármestere és a Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusa, Törökország legismertebb ellenzéki alakja, a szekuláris politika képviselőjeként áll szemben Recep Tayyip Erdoğan iszlamista irányvonalával. İmamoğlu 2019-ben vált országosan ismertté, amikor megnyerte az isztambuli polgármester választást, amelyet a török kormány érvénytelenített – ennek ellenére második körben még nagyobb arányban újra győzött. Ezzel véget vetett az AKP több mint 25 éves uralmának a városban. Ekrem İmamoğlu élesen bírálta Erdoğan kormányát az autoriter hatalomgyakorlás, a korrupció és a gazdasági válság kezelése miatt.
İmamoğlu szerint Erdoğan aláássa a demokratikus intézményeket, és a bíróságokat politikai fegyverként használja az ellenzék elhallgattatására, miközben saját szövetségeseit védi.
Emellett a magas inflációt és az életszínvonal csökkenését a rossz gazdasági irányítás következményének tartja, amit többször nyilvánosan is kritizált.
A gyors pénzromlást megemlítve érdemes pár szót ejteni Törökország jelenlegi gazdasági helyzetéről: a török gazdaság jelenleg igen komoly kihívásokkal néz szembe, mint például az említett magas infláció és az életszínvonal csökkenése. Bár a pénzromlás üteme az elmúlt hónapokban mérséklődött, februárban még mindig 39,05%-os szinten állt – jelentős terhet róva a lakosságra. Az élelmiszerárak, a szolgáltatások és a háztartási kiadások továbbra is drágulnak, bár lassabb ütemben. A Török Központi Bank 2025 végére 24%-os inflációt prognosztizál, miközben a kormány bérnöveléssel és bizonyos közszolgáltatási díjak csökkentésével próbálja enyhíteni a lakosság terheit.
Mi vezetett Ekrem İmamoğlu - Erdoğan legnagyobb kihívójának – letartóztatásához?
Március 18-án az Isztambuli Egyetem visszavonta İmamoğlu üzleti adminisztrációs diplomáját - arra hivatkozva, hogy szabálytalanságok történtek 1990-ben egy észak-ciprusi magánegyetemről való áthelyezése során. Ez a döntés – amelyet sokan politikailag motiváltnak tartanak – megakadályozhatja İmamoğlut abban, hogy elnökjelöltként induljon a 2028-as választásokon, mivel a török jogszabályok szerint elnökjelölteknek rendelkezniük kell egyetemi végzettséggel. Egy nappal később, március 19-én İmamoğlut letartóztatták korrupció, vesztegetés, zsarolás, pénzmosás és bűnszervezet vezetésének vádjával, illetve felmentették polgármesteri tisztségéből. Az ügyészség azzal is vádolja, hogy a 2024-es helyhatósági választások során egy kurdpárti párttal kötött szövetség révén közvetve támogatta a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). İmamoğlu tagadta a vádakat, politikai indíttatásúnak nevezte azokat, amelyeket szerinte az Erdoğan-kormány azért hozott fel, hogy eltávolítsa őt, mint potenciális ellenfelet.
I stand tall and will keep my head high. Fear cannot stop the inevitable!
— Ekrem İmamoğlu (International) (@imamoglu_int) March 23, 2025
One way or another, you will be defeated. You will be defeated by our just cause, our courage, our humility, and our warm smiles.
My great nation,
Do not be sad, do not be disheartened, and never lose…
İmamoğlu letartóztatását követően, március 19-én kitörtek Törökországban az elmúlt évtized legnagyobb tüntetései. A CHP szerint a letartóztatás „a következő elnökünk elleni puccsot” jelenti, és felszólította támogatóit, hogy vonuljanak az utcára tiltakozásul. A demonstrációk jelenleg az ország 81 tartományából már 55-ben zajlanak. Ezek nagyrészt békések, bár voltak összecsapások a rendőrséggel, amely vízágyúkat és könnygázt vetett be. Ugyanezen a napon a Köztársasági Néppárt (CHP) előválasztást tartott, hogy İmamoğlu legyen a jelöltje a következő elnökválasztáson. Több millióan szavaztak országszerte, és a párton kívüliek jelképes voksokkal jelezték támogatásukat.
Jelenleg több mint 1.100 személyt tartóztattak le a tüntetések kirobbanása óta, a török belügyminisztérium szerint.
Forrás: Pew Research Center
A török kormány álláspontja szerint Ekrem İmamoğlu letartóztatása nem politikai indíttatású, hanem a törvényes igazságszolgáltatás része. A kormány arra szólította fel a lakosságot, hogy bízzanak az igazságszolgáltatásban, és várják meg a jogi folyamat végét. Eközben tiltakozási tilalmat vezettek be több nagyvárosban, korlátozták a közösségi médiához való hozzáférést, és a kormányközeli hírcsatornákon olyan információkat szivárogtattak ki, amelyek İmamoğlu bűnösségét sugallják. A tüntetések kapcsán Ali Yerlikaya belügyminiszter szerint egyes csoportok visszaélnek gyülekezési jogukkal, a közrendet próbálják megzavarni és rendőrökre támadnak.
Mindezek fényében több jövőbeli forgatókönyv képzelhető el: a legvalószínűbb az autoriter hatalom további konszolidációja, de reális lehetőség egy ellenzéki áttörés lehetősége, a gazdasági összeomlás kockázata, vagy akár regionális konfliktusok kirobbanása.
Ha a kormányzat folytatja a keményvonalas politikát, előfordulhat, hogy Erdoğan hatalmát alkotmánymódosításokkal meghosszabbítja, ám ez a társadalmi megosztottság és a gazdasági nehézségek miatt hosszú távon fenntarthatatlanná válhat.
Ezzel szemben, ha a tiltakozások sikerrel mozgósítják a városi fiatalokat, a szekuláris rétegeket és a kurd kisebbséget, az ellenzék esélyt kaphat a 2028-as választásokon történő áttörésre, bár ehhez koherens programra és a belviszályok leküzdésére lenne szükség. A legkomolyabb fenyegetést azonban a gazdasági összeomlás jelenti: a líra gyengülése, a hiperinfláció és a külföldi befektetők távozása súlyos válsághoz vezethet, amelyben a hadsereg, vagy technokraták átvehetnék a hatalmat. Emellett a kormány külső konfliktusok (pl. Szíria, Ukrajna) felélesztésével is próbálkozhat, hogy elterelje a figyelmet a belső feszültségekről.
A válság megoldásának kulcsa egyrészt a kurd kérdés békés rendezésében, másrészt a gazdaság strukturális reformjaiban rejlik. Ezen kívül elengedhetetlen Törökország számára a nyugati világgal való pozitív kapcsolat fenntartása. Az EU és az USA hozzáállása Törökország jelenlegi kihívásaihoz döntő szerepet játszhat abban, hogy Törökország stabilizálódik-e, vagy további politikai-gazdasági zuhanás felé sodródik.
Szemlézte: Csongrády Márton
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
