Blog

Törökország is támogatja a svéd NATO-csatlakozást

Hónapok óta tartó viták után Recep Tayyip Erdogan török államfő is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel az északi ország még egy lépéssel közelebb került a védelmi szövetségbe való belépéshez. Az utolsó aláírást Magyarországtól várja a szövetség.

Hónapok óta tartó viták után Recep Tayyip Erdogan török államfő is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel az északi ország még egy lépéssel közelebb került a védelmi szövetségbe való belépéshez. Az utolsó aláírást Magyarországtól várja a szövetség.

A török parlament határozott többséggel fogadta el Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, amelyet az ország még 2022-ben nyújtott be. Ankarában 287-55 arányban szavaztak a képviselők a svéd csatlakozás javára, többségben az Erdogan elnök által vezetett koalíció tagjai voltak, annak ellenére is, hogy korábban a török államfő határozottan ellenezte a svéd csatlakozást, az országot “a terrorizmus fészkének” is nevezve. Az ellenséges hangvéte hátterében a Kurdisztáni Munkáspárt (kurd nyelven: Partiya Karkerêren Kurdistan, röviden PKK) és a török kormány közötti ellentét állt. A pártot ugyanis nemcsak Törökország, hanem az USA, illetve az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván évek óta, Ankara azonban nem tartotta megfelelőnek a svéd kormány PKK-val szembeni lépéseit. A PKK korábban számos svéd városban és településen helyezte ki plakátjait, terjesztette nézeteit, ami ellen a svéd hatóságok megtették a szerintük szükséges, Erdogan elnök szerint azonban nem elegendően hatékony lépéseket.

A két ország közötti ellentétet tovább fokozta, hogy Svédország 2019-ben fegyverembargót rendelt el Ankarával szemben, miután a török fél katonai műveletek sorát hajtotta végre az Észak-Szíria területén aktív Kurd Népvédelmi Egységek (kurd nyelven: Yekîneyên Parastina Gel, röviden: YPG) néven ismert milícia ellen. A YPG-t Törökország a PKK katonai szárnyának tartja, az ország ezzel indokolta a katonai erők bevetését a szervezettel szemben, Svédország ezt azonban kifogásolta. Az embargót Stockholm 2022-ben, az orosz-ukrán háború következtében szükségesnek ítélt NATO-csatlakozási kérelem benyújtását követően oldotta fel, az országok közötti tárgyalások is megkezdődtek. https://www.euronews.com/2022/09/30/sweden-lifts-turkey-arms-embargo-as-nato-membership-inches-closer

Svédország számára a kurd-kérdés rendkívül kényes kérdés, főképp a Szociáldemokrata párt számára okozhatott fejtörést.”

- fogalmazott Aron Lund az Egyesült államokbeli The Century Foundation think-tank Közel-Kelet szakértője. A szakember főképp a Magdalena Andersson volt svéd miniszterelnök megválasztása körül kialakult helyzetre utalhatott, hiszen a politikus beiktatását követően alig hat hónappal vált világossá: Svédország évszázados katonai semlegességét feladva kíván csatlakozni a NATO-hoz. Andersson megválasztását azonban csupán egyetlen parlamenti képviselő, a szélsőbaloldali kurd származású Amineh Kakabaveh szavazata döntötte el.

Ő pedig csupán egy, a Szociáldemokrata párttal aláírt, a kurdok támogatását célzó megegyezés nyomán döntött Andersson támogatása mellett.

Az Erdogan elnököt és a kurdokkal való bánásmódját is kritizáló megegyezés egyetlen parlamenti képviselő és a Szociáldemokrata párt között jött létre, a különleges helyzetre szakértők is felhívták a figyelmet. “Nem lehet elmenni szó nélkül a svéd parlament és annak egyetlen képviselője között létrejött különös szerződés mellett. Ennek a megegyezésnek sokkal inkább volt köze a Szíriában élő kurdokhoz, mintsem a svéd politikához.” - mondta Svante Cornell, a stockholmi Biztonság- és Fejlesztéspolitikai Intézet vezetője.

 

Az említett események ellenére, mára Svédországon belül a politikai élet résztvevői konszenzusra jutottak NATO-csatlakozás ügyében, az ország kész hosszú távon elköteleződni a védelmi szövetség mellett. Jelenleg Magyarország kivételével minden NATO-tagállam, támogatja az ország felvételét a NATO-ba. “Támogatjuk a NATO-bővítést, hogy javítsuk a szövetség törekvéseit. Reméljük, Finnország és Svédország hozzáállása a terrorizmus elleni küzdelemhez példát mutat a többi szövetségesnek is.” - nyilatkozott Fuat Oktay a török parlament külügyi bizottságának vezetője utalva arra, hogy Törökország immár nyitott a svéd csatlakozási folyamat támogatására.

A sikeres csatlakozáshoz azonban minden NATO-tagállam beleegyezése szükséges. A magyar kormány hivatalos álláspontja szerint támogatja a csatlakozási törekvéseket, azonban a parlamentben kétharmados többséget képviselő Fidesz-KDNP frakció néhány tagja aggodalmát fejezte ki a svéd csatlakozással kapcsolatban. Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint a parlament jelenleg a két miniszterelnök találkozójára vár, azelőtt nem kíván szavazni a kérdésről. A két kormányfő a közeljövőben az Uniós csúcson, majd várhatóan Budapesten is egyeztet.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon