Mint ahogy arról korábban a blogon beszámoltunk (illetve elemzésünk is született a témában) a nemrégiben ismét előtérbe kerülő területi vita jócskán felbolygatta nem csak a venezuelai és a guyanai belpolitikai helyzetet, hanem az egész térség biztonságát. Több ország ugyanis komolyan fontolóra vette, hogy haderejének bizonyos hányadát a vitatott régió határához küldi. Az évszázadokra visszavezethető konfliktust már több ízben is próbálták a diplomácia eszközeivel rendezni, azonban a törekvések mind kudarcot vallottak. 2024-ben a vita nem csillapodott, sőt, Venezuela még komolyabb lépésekre szánta el magát területi követeléseit illetően.
A The Guardian értesülései szerint Nicolás Maduro jelenlegi venezuelai elnök továbbra is ragaszkodik Guyana egy részének annektálásához, elsősorban annak gazdag olajtartalékai miatt.
Maduro még tavaly decemberben úgy nyilatkozott, hogy nem tenne komolyabb katonai lépéseket a területtel szemben, azonban a Center for Strategic and International Studies (CSIS) értesülései és fényképes dokumentációi pont az ellenkezőjéről adnak tanúbizonyságot.
NEW: Recent activity identified by CSIS experts in satellite imagery and social media shows concerning military activity from Venezuelan armed forces in the disputed Essequibo territory and nearby waters.
— CSIS (@CSIS) February 9, 2024
Read the breaking analysis from @CSISAmericas: https://t.co/zJsJuBgNae
A két ország közötti konfliktusról mindenféleképp érdemes annyit megemlíteni, hogy
Venezuela már régóta igényt tart a kezdetben spanyol, majd brit, majd pedig a jelenleg önálló országként fennálló Guyana területének mintegy kétharmad részére.
Maduro tavaly hónapokon keresztül kampányolt a területi annexió mellett, decemberben pedig népszavazást is tartottak a témában, mely az elnök részéről nem várt eredménnyel zárult: „a venezuelai emberek gátolták meg az országot abban, hogy erővel elvegye a dzsungel nagy részét” – hangoztatta Maduro.
Venezuela és Guyana kezdetben a diplomácia útján próbálta rendezni a területi vitákat, azonban a valóság azt mutatta, hogy amíg a két ország képviselői a tárgyalóasztalnál ültek, addig
a venezuelai haderő nemcsak tankokat, hanem rakétákkal felszerelt őrnaszádokat is vezérelt a határvidékre.
A helyzet komolysága miatt az ügy már a Nemzetközi Bíróság (ICJ) elé került, azonban Maduro terve az, hogy az ICJ döntésének figyelmen kívül hagyásával kizárólag Guyanával tárgyalna a kérdésről.
A helyzet ilyen hirtelen és direkt katonai lépések következtében gyorsan eszkalálódhat – figyelmeztet a CSIS témában megjelent elemzésében. A konfliktus határokon túli terjeszkedése pedig valós veszély is lehet –
Brazília például éppen ebből kifolyólag megnövelte hadereje jelenlétét a venezuelai-guyanai határszakaszon, azután, hogy az Egyesült Államok támogatja Guyana légierejét nemcsak repülőgépekkel, hanem helikopterekkel, katonai drónokkal, és fejlett radartechnológiával is.
Brazília egyébként nemcsak az Essequibo-ügy, hanem a Yanomami őslakos területen történt humanitárius válság miatt növelte meg a haderő jelenlétét mintegy 2000 katonával a 9000 kilométer hosszúságú, Venezuelával, Guyanával, Ecuadorral, Peruval és Bolíviával közös, főleg ember- és drogcsempészek által használt esőerdős régióban.
Venezuela gazdasága egyébként az utóbbi évtizedekben jócskán lesüllyedt, eltekintve attól, hogy az ország rendelkezik a világ majdnem legnagyobb olajtartalékaival. Elemzések szerint valójában ez állhat Maduro területi annexiójának hátterében, azonban az is elképzelhető, hogy a belpolitikai és gazdasági indíttatásokon kívül valamilyen koncesszió is lehet a történések mögött.
A következő hónapokban a guyanai tisztségviselők a karib-tengeri közösség vezetőségével találkoznak, ahol lehetőségük lesz megtárgyalni egy, a karibi országokkal közös, együttes fellépés lehetőségét.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
