Blog

Továbbra is patthelyzet van Bulgáriában

Július 11-én előrehozott választásokat tartottak Bulgáriában, miután az áprilisi voksolás után egyetlen egy párt sem tudott kormányt alakítani. A legutóbbi szavazással részletesebben is foglalkoztunk ebben a cikkünkben.

Július 11-én előrehozott választásokat tartottak Bulgáriában, miután az áprilisi voksolás után egyetlen egy párt sem tudott kormányt alakítani. A legutóbbi szavazással részletesebben is foglalkoztunk ebben a cikkünkben.

Az országot azóta a szocialista elnök által kijelölt ügyvivő kormány vezeti. Az előző választások után kialakult politikai válságról és patthelyzetről már korábban is írtunk a blogunkon.

A mostani eredményeket elnézve azonban vajmi kevés esély van arra, hogy a pártok megszüntessék a válságot. A 42%-os részvételi arányból arra lehet következtetni, hogy a legtöbb bolgár nem tartotta érdemesnek, hogy elmenjen szavazni. Ráadásul bármilyen kormány alakul, egy biztos: a legitimációjuk nem lesz a legerősebb.

A választás egyik legnagyobb meglepetése, hogy a rendszerellenes ITN (Van ilyen nép) közel 15.000 szavazattal megelőzte a 2009 óta kormányzó jobbközép GERB-et.

Az ITN-t egy Szlavi Trifonov nevű showman és énekes alapította. Pártja a GERB elnöke elleni tüntetésekből nőtte ki magát. Maga a formáció a pártelnök szerint se nem jobboldali, se nem baloldali, szimplán csak az emberek akaratát képviseli. Ugyanakkor sok kérdés kering körülöttük, hisz programjukat, vagy az ország jövőjéről alkotott elképzeléseiket szinte senki nem ismeri.

A GERB az áprilisi választásokhoz képest ismét mandátumokat veszített, s történelmének legrosszabb eredményét érte el. Igaz ebben közrejátszott az is, hogy a jelenlegi ügyvivő – de a szocialisták kottájából játszó – kormányzat több, a párttal kapcsolatos korrupciós nyomozást is elrendelt. Mindenesetre az látszik, hogy a GERB (és a kisebb szövetségese az UDF) folyamatosan háttérbe szorul, hiszen

ismét minden párt hangsúlyozta: nem hajlandóak koalíciót kötni az előző évtized kormánypártjával.

Harmadik helyen a kommunista állam utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) végzett. A párt a GERB-hez hasonlóan történelmi mélyponton van. Koalíciós kormányzásukra szintén kevés esély van, hisz szinte nincs egyetlen meghatározó baloldali potenciális szövetséges sem az új bolgár Nemzetgyűlésben. Negyedik helyen a szintén rendszerkritikusnak számító Demokratikus Bulgária pártszövetség végzett, amely 7 mandátummal szerezett többet az áprilisi 4-i választásokhoz képest. A DBS eddig úgynevezett „királycsináló” párt volt, hisz az előző években támogatásával biztosította be a többségét a GERB. Ám épp emiatt az új, rendszerkritikus pártok nem kívánnak velük együttműködni. A Nemzetgyűlésbe ismét bejutott az etnikai török Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (MRF), valamint a „Felállni! Kifelé a maffiával!” (a név magáért beszél) elnevezésű párt.

Összességében elmondható, hogy a bolgár politikai paletta nem változott április negyedike óta, a válságot nem sikerült feloldani.

Ezt jól mutatja, hogy ugyanazon 6 párt jutott be a parlamentbe: 3 régi, „klasszikus” (GERB, BSZP, MRF) és 3 új, rendszerkritikus (ITN, DB, ISMV). Jelenleg két forgatókönyv lehetséges: vagy megalakul egy kisebbségi kormányzat (ezt minden valószínűség szerint a 3 protest párt alkothatja), vagy újabb választásokat írnak ki, s így a bolgár szavazók egy éven belül harmadjára járulhatnak az urnákhoz. A legfrissebb nyilatkozatok alapján a második forgatókönyv a valószínűbb, hisz Szlavi Trifonov kijelentette: pártja egyedül akar felállítani egy nyugatbarát szakértői kormányt. Kérdéses azonban, hogy a többi párt ki tud-e egyezni egy ilyen felemás megoldással.

Egy azonban biztos: Bulgáriában tovább folytatódik a feloldhatatlannak tűnő politikai válság, amit csak tovább tetőz, hogy a balkáni ország továbbra is az utolsó helyen kullog az Uniós átoltottsági statisztikákban.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell