Blog

Továbbra is tömegek érkeznek Európába illegálisan

A korábbiakban már írtunk az Európát állandó jelleggel sújtó migrációs válságról. Míg előző szemlénkben főleg a számadatoké volt a főszerep, ezúttal egy más, igen komoly problémát okozó jelenséggel, az embercsempészettel foglalkozunk.

A korábbiakban már írtunk az Európát állandó jelleggel sújtó migrációs válságról. Míg előző szemlénkben főleg a számadatoké volt a főszerep, ezúttal egy más, igen komoly problémát okozó jelenséggel, az embercsempészettel foglalkozunk.

Nemrégiben terjedt el a hír szerb és nemzetközi sajtóban egyaránt, hogy embercsempészet miatt mintegy 62 főt sikerült kézre keríteni, akik közül egyébként 25 fő kubai állampolgár volt. A nyomozást az Europol és az Interpol közösen vezette, az azt levezérlő egységek pedig öt ország rendőreiből tevődtek össze. A források kiemelik: azért volt szükség ilyen mértékű felkészülésre, mert

a szóban forgó embercsempészhálózat mintegy 5 000 kubai állampolgárt juttatott illegálisan valamely európai uniós országba, ezáltal pedig csaknem 45 millió eurós profitra tett szert.

 

A hálózat tagjai egyébként egy igen közismert alkalmazást használtak a kapcsolattartásra – adja hírül a Danas nevű szerb portál –, a bevándorlóknak pedig 9000 euróért cserébe megszervezték a Szerbiába vezető utat, a transzfert, illetve biztosították a hamis dokumentációt is.

Szerbiát azért használták transzferországként, mivel abban az időszakban, amikor az embercsempészet aktívan folyt, az országba való belépéshez nem kellett vízum. Mindezekből kifolyólag Belgrádban volt legcélszerűbb landolni, ahonnan a migránsok tovább indultak először Görögországba, majd Görögországból eljutottak Spanyolországba. Ebből is jól látszik, hogy

az embercsempészek komoly, több országot érintő hálózattal rendelkeztek, amely képes volt alkalmazkodni a változó körülményekhez, ezáltal pedig ezreket juttatott be illegálisan az Európai Unió területére.

A nyomozás egyébként még 2021 októberében vette kezdetét, amikor a szerb, görög, észak-macedón és finn hatóságok bejelentették, hogy hirtelen megnövekedett azon illegális bevándorlók száma, akik kubai állampolgárnak vallották magukat, viszont hamis dokumentációval rendelkeztek.

Ez a többi között annak tudható be, hogy a kezdetekkor a kubai bevándorlók a Kuba–Oroszország relációban közlekedtek, és az orosz–finn határon igyekeztek átjutni illegálisan. Fennált még a lehetőség a már sokak által használt nyugat-balkáni útvonal igénybevételére is, amelyen Közép- és Dél-Európába juthattak. Azonban az orosz-ukrán háború kitörése óta az első útvonal nem opció, így minden forgalom Szerbiába tevődött át.

Szerbia egyébként nemrégiben változtatott vízumpolitikáján is, elsősorban EU-s nyomásra: április 14-től kezdve már kubai állampolgárok sem léphetnek be az országba a régi vízummentességi szabályok szerint. Ez főleg azért volt fontos, mert az Unió aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vízummentesség csak növeli az illegális migránsok számát.

Az EU félelmei egyébként ténylegesen beigazolódtak, hiszen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (ismertebb nevén Frontex) beszámolói alapján

a 2021-es adatokhoz képest a tavalyi évben mintegy 136%-kal nőtt a nyugat-balkáni útvonalon történő illegális határsértések száma.

Attól eltekintve, hogy az EU-s intézmények arra ösztönözték Szerbiát, hogy részben megváltoztassa migrációs politikáját – annak érdekében, hogy kevesebb migráns érkezzen az Unió területére – az, hogy az EU kötelező migránskvótát – vagy ellenkező esetben rendkívül magas pénzbírságot – akar kiszabni minden tagállamra, csupán azt idézi elő, hogy még több illegális bevándorló akar bejutni valamely uniós országba.
Ennek kapcsán jegyezte meg Orbán Viktor miniszterelnök az idei 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondott beszédében, hogy a migrációs válságot „liberális alapon nem lehet kezelni”, és hogy az „Európai Unió elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel a migráción keresztül.”

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon