Az amerikai szenátus megszavazta a hetekben, hogy a Biden-kormány egészségügyi miniszter-helyettese Dr. Rachel Levine transznemű orvos legyen. Így a társadalmat érintő fontos közegészségügy kérdésekben Levine lett az egészségügyi miniszter jobbkeze.
Ahogy a Daily Wire újságírója, Ian Haworth írásában felvetette: „Levine transznemű identitása nem jelentene különösebb problémát kormányzati szerepében, ha nem a közegészségügyi, hanem tegyük fel a közlekedési vagy az energiaügyi miniszter helyettesének nevezték volna ki.”
Ian Hawort cikkében emellett kiemelte, hogy a mai „politikai-korrektség” nevében nem illik megkérdőjelezni, hogy Levine valóban objektívan tud-e hozzáállni a nemi átalakító műtétek és hormonális kezelések körüli kérdésekhez és problémákhoz. Ha bárki mégis meg merné kérdőjelezi alkalmasságát, azt egyből transzfóbnak nevezik.
Ugyan az egészségügyi miniszter-helyettes magas képzettséggel rendelkezik, miután a Harvard Egyetemen és a Tulane Egyetem orvostudományi karán végzett, valamint 2017 után Pennsylvania egészségügyi vezetője volt. Mégis képesítése és tapasztalata nem számít sokat, amikor azt a problémát nézzük, hogy Levine transznemű nő identitása révén nem tud objektívan állást foglalni a gyerekeket illető nemváltoztatási vitában.
Ian Hawort hozzátette: „Miután Levine a közszférában dolgozik és a társadalmat jelentős mértékben befolyásoló döntésekben immár elsődleges tanácsadó lett, objektivitásának hiánya rendkívül problematikus.”
Az egészségügyi miniszer-helyettes meghallgatásán nem volt hajlandó egyenesen megválaszolni a kérdést, miszerint továbbra is támogatja-e a nézetet, hogy a magát transzneműnek érző gyerekek már a szülők engedélye nélkül is pubertálást megakadályozó hormonális gyógyszereket használhassanak nemük megváltoztatására.
Az, hogy Levine többször is kitért a kérdés megválaszolása alól, jelentős aggodalomra ad okot, ugyanis nagy a valószínűsége, hogy saját életmódbeli döntései alapján továbbra is támogatja, hogy ha egy gyerek az egyik nap úgy érzi, hogy más nemű szeretne lenni, akkor akár a szülők engedélye és mindenféle „lebeszélés” nélkül megtehesse azt. Arról, hogy ez miért veszélyes bővebben a blogunkon található korábbi cikkünkben olvashatnak.
Szemlézte: Morvay Sáron
